Moszkva újabb külföldi katonai bázisokat hozna létre



Az orosz katonai tárca fontolóra vette, hogy bázisokat hozzon létre olyan országokban, amelyekben egykor szovjet támaszpontok voltak – jelentette ki Nyikolaj Pankov orosz védelmiminiszter-helyettes pénteken az orosz parlament alsóházában, az állami dumában.

“Foglalkozunk ezzel az üggyel. Látjuk ezt a problémát”

– mondta Pankov arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy tervezi-e az orosz haderő például a Vietnamba és Kubába történő visszatérést.

Az orosz védelmi tárca helyettes vezetője a szíriai Hmejmímben létrehozott orosz légitámaszpont használatáról szóló szerződés ügyében tartott ratifikációs vitával kapcsolatban nyilatkozott erről. A támaszpont határozatlan ideig szóló használatáról szóló, 2015. augusztus 26-án aláírt dokumentumot Vlagyimir Putyin elnök 2016. augusztus 9-én terjesztette be a duma elé.

A szerződést a szövetségi törvényhozás alsóháza egyhangúlag hagyta jóvá. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője Pankov kijelentésére reagálva úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi helyzet “mozgásban van”, és hogy az elmúlt két év jelentős “korrekciókat” hozott a nemzetközi kapcsolatokba és biztonsági helyzetbe. “Ezért természetes, hogy az összes ország, a nemzeti érdekeivel összhangban, értékeli ezeket a változásokat, és lépéseket tesz az általa szükségesnek tartott irányban” – mondta Peszkov.

Szergej Csepa, az orosz parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese (a szocialista Egységes Oroszország képviselője) a vitában felszólalva Oroszország nemzeti érdekének nevezte, hogy Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában orosz katonai bázisok létesüljenek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva katonai bázisokat kíván létrehozni Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban.

A TASZSZ szerint 2014 nyarán Putyin elnök még azt mondta, hogy Oroszország nem tervez újból támaszpontot üzemeltetni a kubai Lourdesben, Havanna elővárosában, ahol korábban szovjet, majd orosz elektronikus lehallgató központ működött. A Kommerszant című napilap viszont ugyanebben az időszakban számolt be arról, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok megromlása nyomán orosz-kubai tárgyalások kezdődtek a Lourdesbe való orosz visszatérésről. Putyin 2001-ben jelentette be a kubai és a vietnami bázis bezárását.

A délkelet-ázsiai országban állomásozott az orosz haditengerészet 17. műveleti hajóraja. A Cam Ranh-i kikötő tette lehetővé a Csendes-óceáni Flotta számára a Csendes-óceán déli része és az Indiai-óceán feletti ellenőrzést.

Moszkva és Hanoi 2013-ban arról állapodott meg, hogy Cam Ranhban közös bázist hoz létre tengeralattjárók kiszolgálására, később pedig a két fél megegyezett az orosz hadihajók kikötőhasználatának leegyszerűsítéséről. Cam Ranhban 2014 óta szervizelik az a Tu-95MSZ típusú bombázógépeket utántöltő Il-78-as repülőket.

Oroszország egyébként támaszpontként használja a szíriai Tartusz kikötőt is. Idén tavasszal a duma két kommunista képviselője, Valerij Raskin és Szergej Obuhov levélben sürgette az elnöktől, valamint a külügy- és a védelmi minisztertől, hogy újítsák fel a lourdesi elektronikus hírszerző objektum működését, és telepítsenek rakétákat Kubába. A honatyák arra hivatkoztak, hogy az Egyesült Államok a tervek szerint rakétákat fog állomásoztatni Törökország délkeleti részén.

(mti)