Amerikai kutatóintézet Oroszország közép- és kelet-európai befolyásolási kísérleteiről



Oroszország befolyásolási taktikáival, Közép- és Kelet-Európában tapasztalható befolyásolási kísérleteivel foglalkoztak Washingtonban a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában (CSIS) csütörtökön tartott eszmecserén.

oroszorszag

A Kreml forgatókönyve: értsük meg az orosz befolyást Közép- és Kelet-Európában című tanácskozást a CSIS európai kutatásokkal foglalkozó csoportja szervezte a szófiai székhelyű Demokrácia Tanulmányi Központtal (CSD) közösen, s lényegében a CSIS tizenhat hónapig tartó kutatásáról készült jelentést mutatta be.

A kutatómunkát Heather Conley Oroszország-szakértő irányította, s aktívan részt vett benne a bolgár Ruszlan Sztefanov, a CSD igazgatója is.

Mint Conley elmondta, több kelet- és közép-európai vezető 2009-ben Barack Obama amerikai elnöknek írt nyílt levele keltette fel a figyelmüket. A levél írói aggodalmuknak adtak hangot, mert – mint állították – Oroszország nyílt és burkolt gazdasági eszközökkel, például az energiaellátás bizonytalanságaival, politikai motivációjú beruházásokkal, korrupcióval vagy médiamanipulációval próbálja meg érvényesíteni befolyását, érdekeit a térségben, s egyúttal kihívást intéz a kelet- és közép-európai országok transzatlanti elkötelezettsége iránt is.

Előadásában Heather Conley kitért arra is, hogy a magyar kormányfő 2014 júliusában azt mondta, “a szél most kelet felől fúj”, és idézte Orbán Viktor illiberális államról mondott szavait is. A kutatónő hangsúlyozta: ekkor kezdték el alaposabban is tanulmányozni az esetleges orosz hatást a kelet- és közép-európai államokra, elsősorban is a politikájukra, kormányzási módszereikre, demokratikus intézményrendszerükre.

Tanulmányukban a kutatók megállapították, hogy az orosz új nemzedék már “nem brutális erővel, hanem elsősorban befolyásolási stratégiával” kívánja elérni a céljait. Azt próbálták meg feltárni, hogy melyek azok a taktikák és technikák, amelyeket Moszkva manapság Európában alkalmaz. E célból öt országot vizsgáltak: Lettországot, Bulgáriát, Magyarországot, Szlovákiát és Szerbiát, amelyek közül négyen tagjai a NATO-nak és az Európai Uniónak is. Vizsgálták a többi között azt, hogy milyen és mekkora hatása van az orosz gazdasági befolyásnak a demokratikus intézményekre és a demokratikus értékrendszerbe vetett közbizalomra.

Ruszlan Sztefanov arról számolt be, hogy az orosz gazdasági befolyásolás két legfontosabb eszköze az energiaellátás (a Gazprom állami energetikai cég), valamint az orosz exportpiacok megnyitása. A legsérülékenyebb az orosz “behatolási kísérletekkel” szemben – a kutató szerint – Bulgária és Szlovákia, de az exportpiacok okán és a gazdasági kapcsolatok mélyülése miatt a befolyásolás első számú célpontja Magyarország és Szlovákia. Sztefanov hozzátette: Moszkva rendszerint helyi vállalatokkal együttműködve, azok révén érvényesíti befolyását.

A kutatásban a CSIS a demokrácia fokmérőjeként a korrupció elterjedtségét, az igazságszolgáltatás, valamint a média függetlenségét jelölte meg, s ehhez az amerikai Freedom House civil szervezet adatait használta fel. Heather Conley Magyarországot, Bulgáriát és Szlovákiát említette mint olyan államokat, ahol szerinte a kormányzás minőségében hanyatlás érhető tetten. Lettországot mintegy “mintaállamként” említette. Hangsúlyozta, hogy kutatásaik szerint összefüggés van az orosz gazdaság befolyásának növekedése és a demokrácia minőségének hanyatlása között.

A gazdasági – és a politikai – befolyásszerzés egyik módszere a korrupció – szögezte le Conley.

Oroszország célja a transzatlanti konszenzus megtörése, az Oroszország elleni európai szankciók további fenntartásának elbizonytalanítása és a Nyugat hitelességének rombolása – fejtegette Heather Conley.

A CSIS azt javasolja az amerikai külügyminisztériumnak, hogy évente készítsen jelentést az orosz befolyástól leginkább érintett országokról, adjon meg minden szükséges pénzügyi és hírszerzési segítséget az egyes országok korrupcióellenes csoportjainak, irodáinak küzdelméhez, segítve a független vizsgálatokat is, továbbá támogassa az igazságszolgáltatást és az oknyomozó újságírást, valamint a média függetlenségét.

Az előadáson jelen volt Kathleen A. Kavalec, az amerikai külügyi államtitkár európai ügyekért felelős helyettese, aki egyetértett a kutatók vizsgálódásainak megállapításaival, s azt tette hozzá, hogy szerinte Oroszország a hidegháború utáni status quo megváltoztatására törekszik Európában.

(mti)