Ankara: vízummentesség nélkül véget érhet a menekültek visszafogadása



Az Európai Uniónak az év végéig életbe kell léptetnie a török állampolgárok schengeni vízummentességét és abba kell hagynia annak követelését, hogy Törökország módosítsa a terrorizmus elleni küzdelemről szóló vitatott jogszabályait, különben Ankara felmondhatja az illegális bevándorlás feltartóztatását célzó menekültügyi egyezmény rá eső részét – jelentette ki kedden Ömer Celik török EU-ügyi miniszter Ankarában.

A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó tárcavezető szerint a terrorizmus elleni török jogszabályok módosításának kikényszerítése a fennálló helyzetben olyan lenne, mintha sorompót húznának a vízumkönnyítés útjába, ezért Ankara feltételezni fogja, hogy az EU nem tartja be ígéreteit. Ebben az esetben nem fogjuk végrehajtani a menekültek visszafogadására vonatkozó egyezményt, illetve ha szükséges, fel is mondjuk azt – hangsúlyozta Celik.

Ankara nem tűzött ki végső időpontot követelése számára, ugyanakkor amennyiben a vízummentességet nem vezetik be az év végéig, az „természetes halált hal” – fogalmazott a török politikus. „Nem lesz már miről beszélnünk” – tette hozzá.

Tavaly több mint egymillió migráns és menekült érte el az Európai Unió területét, nagy részük a török partokról indult hajókkal és csónakokkal Görögországba. Az érkezők száma azonban jelentős mértékben visszaesett, mióta márciusban hatályba lépett az EU-török menekültügyi egyezmény.

Celik rávilágított, hogy Törökország tartja magát ígéreteihez azzal, hogy a görög szigetekre érkező menekültek száma a tavalyi naponta 7000 emberről az idén napi mintegy 30-ra esett vissza. „Ha van működő része a megállapodásnak, az a török intézmények hatékonysága miatt van. Köszönhetően a biztonsági erőknek és a parti őrségnek” – tette hozzá.

A megállapodásnak semmi sincs útjában a török fél részéről, amely teljesíti ígéreteit, viszont minden tekintetben hibádzik az európai oldalon – szögezte le az EU-ügyi miniszter.

Az Európai Unió és Törökország között a július 15-i puccskísérletet követő kormányzati tisztogatások miatt különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselő élesen bírálta az összeesküvők és az állítólagos „támogatóik” elleni eljárásokat. Az államcsínykísérlet nyomán indult tisztogatások során több mint 32 ezer ember került börtönbe, és mintegy 100 ezren vesztették el állásukat egyebek mellett a hadseregnél, a biztonsági szolgálatoknál és a közszférában.

Celik elutasította azokat a feltételezéseket, hogy mindez gyengítette az állami intézményeket, illetve káros kihatással lett volna az uniós csatlakozási tárgyalásokra. „Éppen ellenkezőleg, ezeknek az embereknek a távozásával javult az intézmények minősége. Különösen a külügyminisztériumban és az EU-ügyi tárcánál nincsenek akadályai az uniós tárgyalásoknak” – mondta Celik.

mti