Az IMF-nek nem tetszik az ukrán kormány terve



Ismét Ukrajnába látogatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége. Nem tetszik nekik az ukrán kormányfő azon terve, hogy októbertől minimum 10 százalékos nyugdíjemelést tervez, ami nem is szerepel az idei költségvetésben.


Ron van Roden, az IMF-küldöttség vezetője Olekszandr Daniljuk pénzügyminiszterrel tárgyalt elsőként. A küldöttség május 25-ig marad az ukrán fővárosban. A legutóbbi, 1 milliárd dolláros lehívás felhasználását kívánják ellenőrizni és előkészíteni az újabb, ötödik hitelrészlet kiutalását. A kijevi pénzügyi tárca csak szűkszavú közleményt jelentetett meg a tárgyalásról, ellenben a vezető ukrán médiumok több konkrét részletet is kiszivárogtattak.

Eszerint az IMF Kijev értésére adta, hogy ellenzik Volodimir Grojszman miniszterelnök tervét, aki elsősorban politikai haszonszerzés céljából legalább 10 százalékos nyugdíjemelést tervez végrehajtani októberben úgy, hogy ez nem is szerepel a büdzsében, s egybehangzó szakértői vélekedések szerint sincs rá valós fedezet. Ez az emelés újabb 47 milliárd hrivnyával (1,8 milliárd dollár) terhelné meg a nyugdíjkasszát, aminek az idei hiánya enélkül is megközelítheti a 150 milliárd hrivnyát (5,4 milliárd dollár). Az ukrán kormányfő azt is beharangozta, hogy megszüntethetik a még dolgozó nyugdíjasok járandóságának megadóztatását, amit a Nemzetközi Valutaalapnál szintén rosszallással fogadtak.

Az Ukrajna és Kijev közötti memorandum értelmében Kijevnek legkésőbb 2018 januárjától hozzá kell látnia a nyugdíjrendszer reformjához. A kabinet már el is készített egy tervezetet, de ebben nincs szó a nyugdíjkorhatár emeléséről, ami a férfiaknál jelenleg 60 év, a nőknél most növelik 58-ra, holott az IMF már a legutóbbi hitelsegélyénél is egyértelmű elvárásként fogalmazta ezt meg. A Grojszman-kormány viszont a munkavállalókat terhelő befizetések összegének növelésével és a korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével oldaná meg a nyugdíjkassza elképesztő mértékű hiányának csökkentését.

Az IMF a nyugdíjreform mellett arra is kíváncsi, hogy Kijevnek milyen elképzelései vannak az adóügyi és a vámrendszer tökéletesítésére, valamint az áfa-visszafizetések visszaélésekre lehetőséget biztosító rendszerének átalakítására. Az IMF változatlanul hiányolja úgy általában az ukrajnai reformok hatékonyságát.

A 2014-es Euromajdan és az annak nyomán kialakult kelet-ukrajnai háborús válság miatt súlyos gazdasági krízisbe kerülő Ukrajna 2015-ben kötött négy évre szóló hitelmegállapodást az IMF-el, aminek keretében 17,5 milliárd dollárhoz jut. Kijev eddig négy részletben 8,7 milliárd dollárt hívott le, legutóbb idén április 3-án jutott hozzá egymilliárd dollárhoz, amit saját közlése szerint a devizatartalékok megszilárdítására fordított.




Szerző:

KárpátHír