Ma kezdődnek a brexit-tárgyalások



Hétfőn Brüsszelben megkezdődnek a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója és David Davis brit Brexit-ügyi miniszter csütörtökön megállapodott a kilépési tárgyalások megkezdésének időpontjában, így az eredeti terveknek megfelelően kezdődhetnek meg a Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről folytatandó megbeszélések.


Az első tárgyalás 11 órakor kezdődik az Európai Bizottság épületében. A találkozón az állampolgárok jogaira, a pénzügyi rendezésre, az északír határ, valamint néhány, a kiválással kapcsolatos más kérdésre fognak összpontosítani. A felek megvitatják a tárgyalások menetét és felépítését is, majd összegzik a megválaszolandó kérdéseket.

A brit kormány továbbra is azt szeretné. hogy párhuzamosan folyjanak a tárgyalások a kiválásról és az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatáról. Ám a bennmaradó 27 tagállam korábban egyértelműen úgy döntött, hogy a tagság megszűnése utáni kapcsolatokról csak akkor lehet megkezdeni a megbeszéléseket, ha megfelelő haladást sikerült elérni a kilépési tárgyalásokon az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségek rendezéséről és az ír-északír határról.

Nagy-Britanniában tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra. Ezt követően David Cameron brit konzervatív párti kormányfő lemondott posztjáról. Cameront Theresa May jelenlegi kormányfő követte a miniszterelnöki székben.

May idén március 29-én jelentette be hivatalosan Nagy-Britannia unióból való kilépésének szándékát, így a szigetország uniós tagsága 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a jelenlegi uniós tagállamok konszenzussal – és London egyetértésével – nem állapodnak meg a tárgyalások meghosszabbításáról.
A brit kormány a június 8-án tartott előrehozott parlamenti választások előtt is úgy tervezte, hogy június 19-én kezdi meg hivatalosan a kilépési tárgyalásokat. A voksolás eredményeként azonban a Theresa May vezette brit Konzervatív Párt elvesztette abszolút parlamenti többségét és kisebbségi kormányzásra kényszerül.
Az Egyesült Királyság kilépését követően az EU-ban maradó tagállamok vezetői áprilisban tartott csúcstalálkozójukon állapodtak meg a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásaikról, amelyek meghatározták a megbeszélések keretét, valamint azokat az átfogó álláspontokat és elveket, amelyeket az unió a tárgyalások során érvényesíteni fog.
Az iránymutatásban aláhúzták, a tárgyalásokat követő megállapodásnak a lehető legnagyobb jogbiztonságot kell nyújtania az uniós és brit állampolgárok, a vállalkozások, a nemzetközi partnerek részére az Egyesült Királyság az unióból történő kilépését követően.

Leszögezték, egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, távolra mutatónak és széles körűnek kell lennie. Nem teheti lehetővé az egységes piacban vagy annak egyes részeiben való részvételt, mivel az veszélyeztetné az egységes piac integritását és megfelelő működését. Hozzátették, az unió készen áll arra, hogy a kereskedelmen túl, egyéb területek vonatkozásában is partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal, különösen a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság, a védelem és a külpolitika terén.
Michel Barnier a Brexit után bennmaradó huszonhét tagállam egységéről szólva azon véleményének adott hangot kedden, hogy azt nem szabad természetesnek venni, az egységen folyamatosan dolgozni kell. Mint mondta, bizonyos ügyek feltehetőleg ki fogják kezdeni később ezt az egységet, de mindent meg fog tenni a megőrzése érdekében. Azt közölte, legkésőbb 2018 novemberére szeretné lezárni a tárgyalásokat a britekkel, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.



Forrás:

MTI