Hónapokig húzódhat még az észak-koreai feszültség



Az egész világ árgus szemekkel figyeli az Észak-Koreai válságot. Szinte egy atomcsapás küszöbére sodorta egymást Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Észak-Korea az utóbbi hónapokban a sorozatos rakétatesztjeivel és azzal, hogy megfenyegette a körülötte lévő nagyhatalmakat, súlyos diplomáciai viszályt generált a térségben.


Észak-Korea és az Egyesült Államok a múlt hét óta egymást fenyegeti katonai akcióval. Donald Trump amerikai elnök kedden „olyan tűzzel és haraggal” fenyegette meg Phenjant, „amilyet még nem látott a világ”, ha Észak-Korea tovább fenyegetné Amerikát, később azonban már visszafogottabban nyilvánult meg. Phenjan ugyanakkor szerdán bejelentette, hogy komolyan fontolgatja négy ballisztikus rakéta indítását Guam irányába.

Bár Észak-Koreának csak békeidőben 1.1 millió katonája van, továbbá 3-6 millió tartalékossal rendelkezik, Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok hadserege, főként a hadiflottája hatalmas erővel bír a térségben.

– Hiába erősebbek, hagyták a „lator államot, a világ rablóit, fenyegetőit és gyilkosait” fennmaradni. A „véreskezű diktatúra, a nemzeti kommunista rezsim” immár a harmadik nemzedék óta működik, mert „nem törték el a hátát időben” – idézte fel Kun Miklós történész, Oroszország-szakértő az M1 Ma este című műsorában.

Szerinte Kim Dzsong Un csak egy bábfigura, egy „debil ember lényegében”, ő irányítja Észak-Koreát, össze-vissza fenyegetőzik, de tulajdonképpen senki nem akar háborút. Egyrészt Phenjannak nukleáris fegyverei lehetnek, másrészt túl közel van Szöul, és bármilyen katonai konfliktus esetén Dél-Koreának „részben vége lenne” – vetítette elő a szakértő.

Kun Miklós úgy vélte, a legutóbbi nyilatkozatok alapján enyhülni látszik a konfliktus, ám várhatóan hónapokig húzódik még, a diplomáciai megoldásban pedig kételkedik.



Szerző:

m1/Ma Este