Sertéspestis miatt 3 településen vezettek be karantént



Ugyan az emberre nem veszélyes az afrikai sertéspestis, a vaddisznókról a háziállományra átterjedt betegség hatalmas gazdasági károkat okoz a háztájikban.


Először 2016-ban észlelték a vírust a nagyszőlősi járási Csorna Horán. Majd hónapok múlva, idén június 1.-jén a beregszászi járási Beregújfaluban ütötte fel a fejét ismét a kór. Ezután következett az ilosvai járási Bilkei erdészet, az ökörmezői, a volóci és a munkácsi járási esetek. Augusztus 15-ig hét laboratóriumi mintában találták meg a vírust. A vírus terjedésének megelőzése érdekében Viktor Mikulin, a megyei közigazgatás elnökhelyettesének utasítására ötven brigádot alakítottak, melyek elkezdték a megye vadászterületein a vaddisznók kilövését, vakcina ugyanis nem létezik a kór ellen.

Egyelőre azonban nem sikerült megfékezni a kórt: augusztus 11-én már a munkácsi járási Alsókerepecen, augusztus 16-én Pósaházán érték tetten a pestist. Mivel az előírás szerint valamennyi sertést meg kell semmisíteni az érintett településen és 3 kilométeres körzetében – Pósaházán 52 állatot égettek el –, az emberek tömegével elkezdték levágni háziállataikat. A munkácsi járásban bizottság alakult, mely felméri a háztartások kárigényét, ám hogy az állam kompenzálja-e veszteségeiket, azt senki nem tudja kijelenteni az elkeseredett embereknek. Jelenleg Alsókerepecre, Pósaházára és Schönborn-ra terjed ki a karantén, melyet az utolsó észlelt eset után hat hónappal oldanak fel. A szabály szerint csak a karantén megszüntetése után egy évvel engedélyezett ismét a sertéstartás ezen településeken.

A kárpátaljaiakat elsősorban az aggasztja, honnan kerül majd a pultokra a helyi húst pótló sertéshús és az abból készült termékek, mennyivel lesz drágább, kárpótolják-e a gazdákat, és egyáltalán képesek-e a szakemberek megállítani a vírus átterjedését más járásokra?– hangzik el az m-studio munkácsi tévécsatorna riportjában.



Szerző:

KárpátHír