Ukrán válság: nagyszabású háború vagy visszavonulás lesz a vége?



Egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak vezető ukrán tisztségviselők a Donyec-medencei válság rendezésének elmozdulásával kapcsolatosan: míg a megszállt területek ügyeivel foglalkozó minisztérium helyettes vezetője szerint Oroszország hamarosan kivonja csapatait a Donyec-medencéből, addig a befolyásos nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) vezetője úgy véli, hogy Moszkva nagyszabású háborúra készül nyugati szomszédjai ellen.


Minszkben folytatott hétfőn zárt ajtók mögött több órás tárgyalást a kelet-ukrajnai válság rendezéséről Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja és Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó.

Kivonulnak a csapatok?
Jurij Hrimcsak, a megszállt területek minisztériumának helyettes vezetője kedden az ukrán Ötös tévécsatorna adásában azon meggyőződésének adott hangot, hogy a találkozón megszületett az elhatározás az orosz csapatok kivonásáról a Donyec-medencéből, és már csak a kivonulás mikéntjének megvitatása maradt hátra. Moszkva továbbra is váltig állítja, hogy orosz katonák nem harcolnak Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg kötelékében.

Új elképzelések
A minszki megbeszélés után az amerikai tisztségviselő nem tájékoztatta a sajtó képviselőit. Szurkov szűkszavú nyilatkozatában azt mondta, hogy a felek “új elképzeléseket vetettek fel” a kelet-ukrajnai válság rendezését illetően.
Hrimcsak szerint sokatmondó, hogy Putyin befolyásos tanácsadója ezúttal nem fenyegette meg Kijevet újabb orosz szankciókkal, mondván, nem tartja be a minszki megállapodások rá eső részét, holott ezt eddig a Kreml képviselői nem elmulasztották el megtenni, valahányszor a Donyec-medencei helyzet rendezéséről esett szó.

Nagyszabású hadgyakorlat

Olekszandr Turcsinov, a közvetlenül az államfő alá rendelt ukrán védelmi tanács vezetője viszont kedden kiadott közleményében úgy vélte, hogy Oroszország jelen gazdasági és szociális helyzetében éppen ellenkezőleg, kiterjeszteni készül katonai agresszióját más szomszédos államokra is.
Ezt a véleményét azzal kapcsolatban fejtette ki, hogy Oroszország “Nyugat-2017” néven nagyszabású hadgyakorlatot tervez Fehéroroszországban szeptember 14-20. között. Az előrejelzések szerint mintegy 13 ezer katona vesz majd részt a közös orosz-fehérorosz gyakorlaton.

Felkészültek egy Nyugat-elleni háborúra?
Turcsinov szerint a nyugati szankciók sújtotta Oroszországnak az utóbbi időben még katonai költségvetéséből is le kellett faragnia, ezért egy ilyen nagyszabású hadgyakorlat nem egy szokványos hadrafoghatósági gyakorlat.
Az ukrán tisztségviselő meggyőződése, hogy a Kreml a gyakorlaton azt ellenőrzi, mennyire felkészült az orosz haderő egy Nyugat-elleni háborúra.

Nem zárta ki továbbá, hogy Moszkva a közeljövőben fokozza a katonai beavatkozást Ukrajnában, de kiterjesztheti Fehéroroszországra, valamint a dél-kaukázusi és a közép-ázsiai térségre is.

Felhasználhatják a szomszédok ellen
Korábban Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter is úgy vélekedett, hogy a küszöbön álló fehéroroszországi orosz hadgyakorlatot Moszkva felhasználhatja bármely európai szomszédja elleni agresszió megindítására.
Megfigyelők az ukrán válságrendezés holtpontról való elmozdulásának jeleként értékelték azokat a híreket, amelyek szerint Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja hajlik arra, hogy megváltoztassa az Egyesült Államok korábbi álláspontját, és az élet kioltására is alkalmas védelmi fegyverzeteket adjon Ukrajnának. Állítólag ezt az amerikai védelmi és a külügyminisztérium is támogatja.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter július 9-én tett látogatást Kijevben, James Mattis védelmi miniszter pedig a héten érkezik az ukrán fővárosba, ahol a válság rendezésének megvitatása mellett az augusztus 24-i ukrán függetlenség napi katonai parádén is részt vesz.



Forrás:

MTI/KárpátHír