Oktatási törvény: a Fidesz erőtlen külpolitikáját kérte számon a Jobbik



Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke a magyar Országgyűlés őszi ülésszakának első, hétfői ülésén, Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte az azonnali kérdések és válaszok órájában, arról, hogy a kormány milyen lépéseket tett az elmúlt fél évben az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény kisebbségellenes intézkedései ellen? Miért történhetett meg, hogy a folyamatosan hangoztatott “ukrán-magyar barátság” ilyen szintre süllyedjen? A miniszterelnök Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki válaszadásra, így Orbán Viktor továbbra sem szólalt meg a kérdésben.


Szávay István emlékeztettet, hogy két hét telt el a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény elfogadása óta, amely jelentősen korlátozná a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján. A politikus és a közvélemény jelentős része elvárná, hogy Orbán Viktor végre nyíltan kiálljon és elmondja a véleményét, bár a mai parlamenti ülés elején, nyitóbeszédében mondott néhány szót, de konkrétumok nem hangzottak el. Szávay beszédében azt hangoztatta, hogy a törvényről már tudniuk kellett, hiszen az már 2016-tól napirenden volt az ukrán Rádában.

Ennek ellenére a Fidesz kormányzat semmit sem tett ez ellen.

A jobbikos Szávay ismét elismerően beszélt Szijjártó Péterről, aki határozottan és keményen fellépett az ukránokkal szemben. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a feltétel nélküli támogatás, és az a külpolitika, amit Magyarország tanúsított Ukrajna felé becsődölt.

Lázár János válaszában elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok ügye, az ukrán oktatási törvény addig fog szerepelni a magyar Országgyűlésben, amíg az meg nem oldódik. A miniszter hangsúlyozta, a magyar állam minden kárpátaljai magyart megfog védeni – jelentsen ez bármit. Ezért az elmúlt félévben minden olyan ukrán-magyar találkozón, diplomáciai tárgyalásokon, szorgalmazták, hogy a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő törvényi részektől tekintsenek el. A miniszter szavaiból kihangzott, hogy valamiféle megalkuvásra is kényszerültek, hiszen korrekt kapcsolatokat szeretnének kialakítani az utódállamokkal (az elszakított nemzetrészek birtoklói) az ott élő magyarok érdekében. A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta,

minden lépésüket ezzel kapcsolatban, a kárpátaljai magyarok vezetőivel, ez esetben a KMKSZ-el egyeztetik, nélkülük semmit sem tesznek.

Lázár János hozzátette, eddig ezt nem hangos szóval hanem tárgyalások szintjén próbálták megtenni, ez azonban nem sikerült, hiszen a törvényt elfogadták, már csak az aláírásra vár. Mostantól a leghatározottabban lépnek fel minden nemzetközi fórumon, a románokkal, bolgárokkal közösen. A miniszter biztosított válaszában, hogy nem a levegőbe beszélnek, majd példaként említette, hogy Románia és Horvátország OECD tagságát megvétózták. Tehát hasonló, nemzetközi szintű vétók várnak Ukrajnára is, ha nem lépnek vissza (szerk).

Szávay István viszontválaszában kiemelte, hogy a környező országokkal fenntartott viszonyban az elsődleges szempont az ott élő magyar közösség érdeke. Hozzátette, ezzel kapcsolatban a Fidesz (korábban az MSZP is) mindig engedményeket tett, mindig voltak más érdekek, melyek érvényesültek. Szávay ismét nyomatékosan kijelentette,

a Jobbik továbbra is azon az állásponton van, hogy Ukrajna és Szerbia EU-s csatalakozásához világos feltételeket kell szabni. Szemben a jelenleg alkalmazott külpolitikai stratégiával, amely csak akkor gyakorol határozott fellépést, ha már baj van.



Forrás:

KárpátHír