Porosenko szerint az ukránoknak szent joguk, hogy tanulhassák anyanyelvüket



Petro Porosenko ukrán elnök szerint az ukránoknak “szent joguk”, hogy tanulhassák anyanyelvüket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai.


 

Ezt az államfő a hétvégén az Ukrajinszki Novini ukrán hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy aláírja-e az új oktatási törvényt vagy visszaküldi a kijevi parlamentnek átdolgozásra. Porosenko kiemelte, hogy még nem kapta meg a törvényhozástól az elfogadott jogszabályt.

A szeptember 5-én megszavazott oktatási törvény több országban – köztük Magyarországon – váltott ki tiltakozásokat, de belföldön is akadtak bírálói, köztük Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója. A kárpátaljai magyarságszervezetek is arra kérték az államfőt, hogy vétózza meg a jogszabályt. A kijevi parlamenti pártok közül a Viktor Janukovics Oroszországba menekült volt ukrán elnök hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselői is azt kérték Porosenkótól, hogy ne írja alá a törvényt.

Lilija Hrinyevics ukrán oktatási miniszter viszont az utóbbi napokban tett több sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az államfő aláírja majd a jogszabályt a parlament által jóváhagyott tartalmával.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a hétvégén Kijevben tartott Jaltai Európai Stratégia (YES) elnevezésű nemzetközi fórumon a kulisszák mögött nyilatkozva újságíróknak megismételte, hogy kiakarják terjeszteni az ukrán nyelv oktatását a gyermekek számára, ezzel együtt nem akarja megfosztani a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvükön történő oktatástól.

“Amit javasolunk, az természetesen az oktatás megőrzése a nemzeti kisebbségek nyelvén, ez nemzetközi kötelezettségünk. Biztosítanunk kell viszont, hogy állampolgáraink tökéletesen elsajátítsák az ukrán nyelvet, hogy legyen jövőjük itt, Ukrajnában. Ez nagyon egyszerű: az ukrán nyelv oktatása tekintetében hozzá akarunk tenni, és nem elvenni a nemzetiségi nyelvek oktatásából” – hangoztatta a kijevi diplomácia vezetője. Megerősítette, hogy kész folytatni az oktatási törvénnyel kapcsolatosan felvetődő kérdések megvitatását azokkal az országokkal, amelyekben még kételyek vannak az új jogszabálynak a kisebbségi nyelvoktatásra vonatkozó rendelkezéseit illetően.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. A tantárgyaknak a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatása – az ukrán nyelv tanítása mellett – csak az első négy osztályban maradna meg, az is csupán az önkormányzati – vagyis nem állami – fenntartású tanintézetekben, azokban is csak külön osztályokban vagy csoportokban. Az 5. osztálytól felfelé már – az anyanyelvi tárgyak kivételével – a tantárgyakat ukránul oktatnák majd.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott a törvény kapcsán, hogy ezzel Ukrajna hátba támadta Magyarországot. Ez nem történhetett volna meg, ha a budapesti kormány hallgat a Jobbik javaslatára, s feltételekhez kötötte volna Ukrajna sokrétű támogatását. A magyar nemzeti ellenzéki párt azt is kérte, végre szólaljon meg a határon túli magyarok ügyében Orbán Viktor is, de a miniszterelnök mostanáig még nem hallatta a hangját a kárpátaljai magyar közösség jövőjét alapjaiban meghatározó törvény ügyében…

 


Forrás:

KárpátHír/MTI