Ukrán oktatási törvény: ötpárti határozat a magyar Országgyűlésben



A magyar Országgyűlésben, az őszi ülésszak első napján ötpárti, közös parlamenti határozatot fogadhatnak el az ukrajnai új oktatási törvénnyel kapcsolatban, melyet közösen kezdeményeztek, a törvényhozásban helyet foglaló pártok. A parlament honlapján megjelent határozati javaslatot benyújtotta: Szávay István (Jobbik), Dr. Szél Bernadett (LMP), Pánczél Károly (Fidesz), Mesterházy Attila (MSZP), Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP), Németh Zsolt (Fidesz), Gyöngyösi Márton (Jobbik). A szavazás végeredményéről honlapunkon beszámolunk.


Határozati javaslat címe: A jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. §-ának (4) bekezdése alapján „a jogtipró
ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” címmel a mellékelt határozati
javaslatot kívánom benyújtani.

OGY határozat: a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről
1. Az Országgyűlés megállapítja, hogy az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada által 2017. szeptember 5-én második olvasatban elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat. A jogszabály ahelyett, hogy az európai normáknak megfelelően, a közösségi önkormányzatisággal összhangban bővítené és védené az anyanyelven való tanulás jogát, a korábbi szinthez képest drasztikusan szűkíti azt. A törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken folyó anyanyelvi oktatást és bezárásra ítél valamennyi, az ukrántól eltérő nyelven működő alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményt. A jogszabály ellentétes a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmére vonatkozóan Ukrajna által önként vállalt, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet koppenhágai Dokumentumában és Párizsi Chartájában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági Chartájában és Asztanai Nyilatkozatában, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményében, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozatában, a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződésben, valamint az Európai Unió és tagállamai, valamint Ukrajna között létrejött Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségekkel. A jogszabály a fent felsoroltakon túl sérti Ukrajna alkotmányának 22. cikkét, amely szerint új törvények elfogadása vagy hatályban lévő törvények módosítása nem szűkítheti a már meglévő jogokat, valamint 24. cikkét, amely tiltja az etnikai és nyelvi alapon történő megkülönböztetést.

2. Az Országgyűlés elítéli az alapvető emberi jogoknak és a kárpátaljai magyarság szerzett jogainak a törvényben foglalt súlyos megsértését, és felhívja Ukrajna felelős vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől.

3. Az Országgyűlés felhívja a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el a jogsértést, ami szemben áll az Ukrajna vezetői által nyíltan vallott értékrenddel és veszélyezteti Ukrajna európai jövőjét.

4. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatályba lépésének megakadályozása érdekében, és erről adjon rendszeres tájékoztatást az Országgyűlés illetékes bizottságainak.

5. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba

Általános indokolás
A Verhovna Rada által első olvasatban 2016 őszén elfogadott oktatási törvénytervezethez 2016. október 17-én benyújtott, a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait súlyosan korlátozó módosító javaslattal szemben Magyarország minden lehetséges szinten és fórumon tiltakozott, amire az ukrán fél válasza rendre az volt, hogy a végleges jogszabály nem csorbítja majd a magyar kisebbség jogait. Az ukrán törvényhozás ezzel szemben – cinikus módon az EU–Ukrajna Társulási Megállapodás hatályba lépését követően mindössze néhány nappal – olyan törvényt fogadott el, amely semmibe veszi ezeket az ígéreteket és az európai normákat, és példátlan, a szovjet időkben sem tapasztalt módon korlátozza a kisebbségi jogokat. A jogszabály az alapfokú oktatás ötödik évfolyamától kezdődően, illetve a közép- és felsőfokú oktatásban teljes körűen ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatást, és hatályba lépése esetén 71 magyar tannyelvű iskolát ítél megszűnésre. Magyarország minden lehetséges módon segítette és a jövőben is segíteni kívánja Ukrajnát: minden fórumon kiálltunk Ukrajna európai integrációja mellett, mi voltunk az EU–Ukrajna vízummentességi megállapodás és társulási megállapodás legelszántabb támogatói, és a Keleti Partnerség keretében határozottan kiálltunk Ukrajna EU-tagsági perspektívájának megadása mellett. Az oktatási törvény elfogadása semmibe veszi az ország nemzetközi kötelezettségeit, hátat fordít az európai normáknak és veszélybe sodorja Ukrajna európai jövőjét.

A szavazás után frissítjük cikkünket! 

Elítélte a magyar parlament az ukrán oktatási törvényt