Egyetértés van a magyar Országgyűlésben ukránokat elmarasztaló határozatról



Minden parlamenti párt egyetértett az ukrán nemzetiségi nyelvhasználattal kapcsolatos törvényének elítéléséről szóló határozati javaslat elfogadásával – számolt be az MTI.


Fidesz: nemzeti minimum lett a magyarokért való kiállás

Pánczél Károly, a Fidesz vezérszónoka a határozati javaslat általános vitájában hangsúlyozta, hogy nemzeti minimum lett az elszakított országrészek magyarjaiért való kiállás, és örvendetes, hogy a 2004. december 5-i népszavazástól eljutottak idáig.
Elmondta még, hogy bántó az ukránok nemzetiségi nyelvhasználatot az oktatásban korlátozó törvénye, mert Magyarország mindig támogatta az ukrán törekvéseket. Magyarország mindig Ukrajna mellett volt, 800 milliós humanitárius segélyt küldött az ukránoknak, ha kellett mindig segített – fogalmazott.
Ukrajna visszafordult az integráció útjáról, mivel a törvénnyel felrúgják a Magyarország és Ukrajna közti kétoldalú alapszerződést, lépésre kényszerítik a magyar kormányt, saját alkotmányukkal is ellentétes szabályt hoztak – sorolta Pánczél Károly. A képviselő jelezte továbbá: Európa integrációjában vesznek részt akkor, amikor egy ilyen figyelemfelhívó határozatot fogadnak el.

Jobbik: nem méltó egy Európába igyekvő országtól egy ilyen törvény

Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szintén azzal kezdte felszólalását, hogy megemlítette a konszenzust a témában. Azzal folytatta, hogy a lépés sem formájában, sem tartalmában nem méltó egy olyan országtól, amely az uniós integrációt jelölte meg célként.
Hangsúlyozta: a törvény ellentétes az ország saját alkotmányával, a Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodással, és a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségvállalásokkal is.
A képviselő szerint “sunyi” lépés volt az ukránoktól, mert kivárta a vízummentességről szóló döntést, és csak azt követően nyújtották be ezt a javaslatot, ezzel hátba szúrta azokat, akik támogatták az országot az integrációs folyamatban. “Ezzel Ukrajna önsorsrontó pályára lépett” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy a nyugati világ szégyene is a meghozott törvény, mert az egyéni jogokra mindig nagy hangsúlyt fektetnek, de a kollektív jogokért soha nem állnak ki olyan harciasan.
A képviselő bírálta a kormányt azért, hogy Magyarország egyoldalú gesztusokat gyakorolt, miközben a nemzetté válás folyamatában Ukrajna nem először ment a legdurvább, asszimilációt jelentő törekvések felé.

KDNP: minden rosszban van valami jó is

Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint minden rosszban van valami jó is: a jó, hogy egyetértésre jutottak a parlamenti pártok, a rossz pedig az a fenyegetés, amelyet az ukrán törvény jelent valamennyi kisebbségre nézve. Ebben az sem vigasztaló, hogy Ukrajnában a lakosság 20 százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez – tette hozzá.
A volt államtitkár szerint a józan észnek is ellentmond a törvény, mert azok a fiatalok, akik nem beszélnek az anyanyelvükön, esélytelenségre vannak ítélve. Elfogadhatatlan – folytatta a képviselőnő -, hogy az ukrán partnerekkel folytatott tárgyalások során azt mondták, megoldják a kérdést, de nem tették, ezért felmerül az ukránok szavahihetősége.
Hoffmann Rózsa azt kérte, döntések el az ukránok, hogy Európához akarnak-e tartozni, de ehhez a normákat is követniük kell.

LMP: az iskola nem elválaszt, hanem összeköt

Ikotity István (LMP) amellett, hogy ismertette: a törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelven folyó oktatást és bezárásra ítéli az alap- közép- és felsőfokú nemzetiségi intézményeket, azt mondta, az iskola nem elválaszt, hanem összeköt, és ez meg tudja teremteni a nemzetek közti érdekegyensúlyt.
Jelezte, hogy az LMP segítséget nyújt a kárpátaljai magyar szervezeteknek és a kormánynak is, de a segítség mibenlétét a képviselő nem részletezte. Annyit elmondott, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) kezdeményezni fogja Szél Bernadett, a párt társelnöke a jogszabály vizsgálatát.
Ikotity István szintén bírálta a kormányt azért, mert nem tudott érdeket érvényesíteni és élni a diplomáciai eszközeivel a túlzott orosz befolyás miatt.

MSZP: ereje és értéke van az egyetértésnek

Mesterházy Attila (MSZP) szintén hangsúlyozta, hogy fontos az egyetértés a külpolitikában, szerinte ereje és értéke van ennek, mert nemcsak a frakcióval rendelkező pártok, de a függetlenek is támogatják a határozati javaslatot. Ennek belpolitikai üzenete is van, fontos a választóknak, hogy látják, az Országgyűlés megtalálja a konszenzust.
Felhívta azonban a figyelmet arra is, nem volt szerencsés a kormányzati kommunikációban, hogy az ellenzéki pártok a témában tartott közös tüntetésére azt mondták, a “Soros-bérenc” pártok együtt tüntetnek. Azt kérte, hogy ebbe a témába ne keverjék bele Soros Györgyöt.

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, tanulni kell, hogy milyen az, amikor valamiben egyetértenek. Ez fontos befelé, mert az országnak szüksége van az egyetértésre bizonyos témákban, és fontos nemzetközi irányban is. A vitát Jakab István levezető elnök lezárta.


Forrás:

MTI/KárpátHír