Betiltanák az atomfegyvereket, csak egy “apró” részlet hiányzik



Mintegy ötven ország kezdte meg szerdán az ENSZ-ben az atomfegyverek betiltásáról szóló egyezmény aláírását, amely azonban csak jelképes jelentőségű, mert a nukleáris nagyhatalmak nem vesznek részt benne.


Az egyezmény szövegét, amelyet néhány hónapja dolgoztak ki, júliusban az ENSZ 193 tagállama közül 122 ország fogadta el. Akkor lép érvényre, ha 50 ország ratifikálja. Michel Temer brazil elnök volt az első, aki aláírta az egyezményt, akit további ötven ország vezetője követ.

A kilenc atomhatalom – Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Izrael, Franciaország, Nagy-Britannia, Észak-Korea – jelezte, hogy nem kíván csatlakozni. A NATO-tagállamok és Japán – az egyetlen ország, amely 1945-ben atomtámadást szenvedett el – szintén távolmaradt a szerződéstől.

Az észak-atlanti szervezet kijelentette, hogy elutasítja az ENSZ atomfegyvereket tiltó egyezményét. “Mindaddig, amíg léteznek atomfegyverek, a NATO nukleáris szövetség marad” – húzta alá a 29 NATO-tagállam Brüsszelben kiadott közleményében. Németország – sok más NATO-tagállamhoz hasonlóan – azon a véleményen van, hogy az atomhatalmak részvétele nélkül nincs esélye a tárgyalásoknak.

Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai többször is bírálták a kezdeményezést az elmúlt hónapokban, Észak-Korea példáját felhozva arra a biztonsági helyzetre, amelyben az atomfegyver nélkülözhetetlen.

A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint az év elején 14 935 atom-robbanótöltet volt a kilenc ország birtokában, ennek 93 százaléka az Egyesült Államok és Oroszország tulajdonában. A számuk a nyolcvanas évekéhez – 70 000 robbanófej – képest jelentősen csökkent. Az atomtöltetek száma elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország által 2010-ben aláírt új START-szerződésnek köszönhetően csökkent. Jelenleg a két nagy atomhatalom – és a kisebbek is – jelentős összegeket fordítanak atomfegyvereik korszerűsítésére. Szakértők szerint az Egyesült Államok harminc év alatt 1000 milliárd dollárt kíván atomfegyverkészlete korszerűsítésére fordítani.

Az atomhatalmak továbbra is kitartanak a nukleáris elrettentés mellett, arra hivatkoznak, hogy az atomfegyverek birtoklása védelmet nyújt a tömegpusztító fegyverekkel szemben. Az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország arra hivatkozik, hogy 1968-ban már aláírták az atomfegyverek terjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-egyezményt, amely azonban nem tiltja az atomfegyvereket. India és Pakisztán nem írta alá az egyezményt, ahogyan Izrael és Észak-Korea sem. Izrael hivatalosan nem jelentette be, hogy atomfegyverrel rendelkezik, de nem is cáfolta. Egyelőre nem világos, hogy Észak-Korea hol tart az atomfegyver kifejlesztésében.


Forrás:

MTI