Részletek az államfőhöz intézett megyei tanácsi beadványból



Amint arról a KárpátHír ma elsőként beszámolt, a Kárpátaljai Megyei Tanács mai ülésén beadványt fogadott el az ukrán államfőhöz intézve, amelyben a képviselők többsége arra kéri Petro Porosenkót, vétózza meg az országban élő nemzetiségek anyanyelven történő tanuláshoz fűződő jogait szűkítő oktatási törvényt.


A dokumentum pontos szövegéből az MTI jelentetett meg részleteket.

“Súlyos aggodalmat kelt bennünk, hogy milyen következményei lehetnek régiónk lakosságára nézve a törvény rendelkezéseinek”

– olvasható a dokumentumban, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok elveszítik a jogot az oktatás nyelvének szabad megválasztására. A dokumentum a többi között részletezi, hogy az ukrán alkotmány mely pontjait, milyen ukrán törvényeket, nemzetközi egyezményeket, vállalásokat és kétoldalú megállapodásokat sért az oktatási törvény.

A képviselők Ukrajna számára követendő példaként hozzák fel a romániai és szerbiai magyar tannyelvű iskolákban az államnyelv oktatására alkalmazott pedagógiai módszereket. Egyúttal emlékeztetnek arra, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek tagjai az ország törvénytisztelő állampolgárai, akik törekszenek az államnyelv tökéletes elsajátítására, amelyet – a folyamodvány szavaival – védeni kell, de nem a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával.

“Beadványunkban aggodalmunkat fejezzük ki, és arra kérjük Önt, hogy éljen törvényi felhatalmazásával, tekintélyével, politikai befolyásával, és vétózza meg a törvényt”

– áll a képviselők által elfogadott beadványban, amely arra is emlékezteti az államfőt, hogy az oktatási törvény hatályba lépése rontaná Ukrajna nemzetközi tekintélyét, kétségeket ébresztene európai integrációs törekvéseinek őszinteségét illetően, nemzetiségi konfliktusokhoz, az elvándorlás növekedéséhez vezethet, és nem használna a társadalom konszolidációjának.

A távirati iroda emlékeztetője szerint az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

 


Forrás:

KH/MTI