Közös magyar-román-orosz fellépés lehetőségéről ír a sajtó



Magyarországnak, Romániának és Oroszországnak közösen kell nyomást gyakorolnia Ukrajnára az oktatási törvény ügyében – erről Gyöngyösi Márton, a Magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának alelnöke beszélt a Ria-Novosztyi orosz hírügynökségnek.


A politikus véleménye szerint az Ukrajnával szomszédos országoknak közös platformot alkotva kell fellépniük az erőszakos ukránosítási törekvésekkel szemben, amelyek meg akarják fosztani jogaiktól az országban élő nemzeti kisebbségeket. A jobbikos képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy a nemzetközi közvélemény hallgat ebben a kérdésben.

Javaslata értelmében Magyarországnak egyfajta kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségei révén érintett országok közös álláspontot kialakítva, egységbe tömörülve gyakoroljanak nyomást Ukrajnára.

Gyöngyösi Márton furának nevezte azt, hogy az Európai Unió még mindig adós az ukrán oktatási törvényre adott reakcióval, az Egyesült Államok reagálását pedig egyenesen szégyenletesnek titulálta, amiért az USA kijevi nagykövetsége a súlyosan diszkriminatív jogszabály kapcsán igenlő nyilatkozatot adott ki.

A Ria-Novosztyi által október 4-én közölt írás részletekbe menően kitér arra is, hogy Viktor Janukovics egykori elnök elüldözése után az új kijevi vezetés mennyire eltökélten igyekszik kiszorítani az élet valamennyi területéről az orosz nyelvet. Ebben a folyamatban most értek el ahhoz a ponthoz, hogy az iskolákból is száműznének minden más nyelvet, csakis az ukrán kizárólagosságát erőltetve.

Ezzel kapcsolatban az orosz portál idézi Stier Gábort, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetőjét, aki egyik írásában arra figyelmeztet, hogy

amennyiben az ötödik osztálytól kötelezővé tennék az összes tárgy államnyelven való tanítását, az csak ahhoz vezetne, hogy a nemzetiségi tanulók funkcionális analfabétákká válnának, hiszen a matematikát, a fizikát, a kémiát és a többi tantárgyat sem sajátítanák el így.

Az írás Szijjártó Péter október 3-i nyilatkozatára is hivatkozik, amikor a magyar külgazdasági és külügyminiszter román kollégájával, Teodor Melescanuval folytatott megbeszélése után kijelentette:

Magyarország és Románia közösen lép fel a szóban forgó jogszabály ellen.

Az ukrajnai román és magyar kisebbség számaránya együttesen 500 ezerhez közelít, s ez a két ország közösen hangsúlyosabban léphet fel az európai szervezeteknél, mint külön-külön – olvasható az elemzésben.

A cikk arra is emlékeztet, hogy a budapesti diplomácia vezetője korábban – a szeptember 5-én elfogadott törvény bejelentése után – úgy reagált, hogy a történtek miatt Kijev elfelejtheti további európai közeledést. Szijjártó Péter kijelentette, országa blokkolni fog minden olyan kezdeményezést, ami Ukrajna érdekeit szolgálná.