Ellenünk toboroznak 🇺🇦😨🇭🇺



Ahogy arról beszámoltunk pénteken délután magyarellenes tüntetések zajlottak Magyarország ungvári és beregszászi külképviselete előtt. A nacionalisták arra válaszul szervezték megmozdulásukat, hogy gyakorlatilag ezekkel egy időben Budapesten is tartottak egy demonstrációt, ahol a részvevők a kárpátaljai magyarság iránti rokonszenvüket és szolidaritásukat fejezték ki.


A budapesti esemény egyébként olyannyira csípte az ukrán külügyi tárca szemét, hogy Pavlo Klimkin külügyminiszter Twitterén azt kérte Budapesttől, hogy tiltsák be a tüntetést, mert azt szeparatista megmozdulásnak tekintik. Fura ez a kérés annak tükrében, hogy az elmúlt időszakban Kijev állandóan azt szajkózza, hogy Budapest ne szóljon bele Ukrajna belügyeibe.

Csütörtökön aztán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyre tette ukrán kollégáját.

Budapesti találkozójuk utáni sajtótájékoztatón újságírói kérdésre, hogy eleget tesz-e a kormány az ukránok kérésének azt válaszolta, hogy Magyarországon demokrácia van, a demokráciában jogszabályok vannak, amelyek szabályozzák a gyülekezési jogot, és a szólásszabadságot. A magyar külügyminiszter hozzátetette a rendőrség a szükséges biztonsági intézkedéseket meg fogja tenni, annak érdekében, hogy semmilyen bűncselekmény elkövetésére ne kerülhessen sor. Szijjártó arra is rámutatott, hogy Kárpátalján a magyar külképviseletek előtt voltak tüntetések, ám, ahogy ő fogalmazott nem hisztiztek emiatt,

ha jogszabályokat betartják az emberek, akkor jogukban áll gyülekezni és elmondani a véleményüket.

Sajnálatos módon az elmúl években megszaporodtak a magyarellenes megmozdulások Kárpátalján, sőt egyre durvábbak, nyíltan uszítóak a demonstrációk. Ami egyelőre bizakodásra adhat okot, hogy ezek mostanáig érdektelenségbe fulladtak, nem rendelkeztek valós társadalmi támogatottsággal, nem mozgósítottak nagy tömegeket. Számos árulkodó jel utal arra, hogy a közvéleményt többnyire a szomszédos megyékből ideszállított bértüntetőkkel, elvhű patriótákkal igyekeznek manipulálni, befolyásolni, viszályt szítani, rendszerint kevés sikerrel. Nem épp jogszabálykövető módon teszik ez, például midnmáig nem lettek megnevezve és megbüntetve azok a személyek, akik 2016. március 13-án egy ungvári fáklyás felvonulás alkalmával a „késre a magyarokkal” jelszavakat skandálták nagy nyilvánosság előtt.

Igazából a soknemzetiségű Kárpátalján, ahol évszázadok óta békében és egyetértésben élnek a különböző népek nincs fogadókészség ezekre a demonstrációkra, sőt a többség átlát a szitán, elutasítja, és mondvacsináltnak tartja a szeparatista jelzőt, amit egyre gyakrabban aggatnak rá a kárpátaljai magyarokra.

Nem kérdéses, hogy ezeket a szervezeteket a háttérből politikai erők pénzelik, akik saját érdekeiknek megfelelően próbálják befolyásolni az embereket. Bár eddig a magyarellenes tüntetések mögött nem volt társadalmi támogatottság, ám ez hamar megváltozhat, ugyanis az ukrán kormány jelenlegi retorikája a soviniszta elveket népszerűsíti. Az hogy Kijevből egyre gyakrabban hallani azt, hogy Magyarország Ukrajna európai integrációjának legnagyobb gátlója sok-sok ellenséget, harcost toboroz a velünk szemben álló egyelőre zsoldosokkal feltöltött lövészárkokba. Ami korántsem jelent jót, az amúgy is nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számára.

Bálint Sándor