Ukrajna: “nem a Majdan népe jutott hatalomra”



Nem a Majdan népének jutott az új politikai hatalom, a választások utáni politikai garnitúra nem a Kijev főterén tüntetők közül került ki – mondta a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán kedden.


Fedinec Csillát arról kérdezték, hogy négy éve kezdődtek Ukrajnában a békés diáktüntetések, amelyek később az úgynevezett méltóság forradalmává alakultak az országban. Felhívta a figyelmet arra: negyed évszázad alatt két forradalom is volt az országban, 2004-ben az első Majdan, a narancsos forradalom, 2013-14 fordulóján pedig a méltóság forradalma vagy a második Majdan.

Egyértelmű eredménynek nevezte, hogy aláírták az Európai Unióval a szabadkereskedelmi egyezményt és a társulási szerződést, a schengeni országokba pedig vízummentesen utazhatnak az ukrán állampolgárok.

Másrészt – tette hozzá – megvannak annak a jelei is, hogy “forradalom után mindig anarchia következik”: Ukrajna jelenleg nem ellenőrzi területének egytizenketted részét, 45 ezer négyzetkilométert, a keleti megyéket és Krímet is beleértve, előbbi területeken háború van és naponta halnak meg emberek. Hozzáfűzte: problémát jelent az országban a népességfogyás és a belső vándorlás.

Mint mondta, a korrupció továbbra is jelentős, miközben az ország gazdasága “katasztrofális helyzetben van”, csak idén 30-40 százalékkal drágultak az alapvető termékek, októberben 14 százalék körül volt az infláció.

Fedinec Csilla kitért arra is, hogy Ukrajnában “gyakorlatilag már nincs jobb- és baloldal”, ha a politológiai tankönyvekbe beleférne ez a kategória, akkor néppárti irányvonal jutott hatalomra, amely megpróbálja, amit 25 év alatt nem sikerült, az úgynevezett ukránosítási folyamatot. Emiatt Ukrajna konfliktusba került Magyarországgal és Romániával az oktatási törvény, Lengyelországgal pedig a második világháború bizonyos ukrán résztvevőinek megítélése miatt.



Forrás:

MTI