“A magyar kormánynak három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben”



Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos magyar álláspont az Európai Unió közös elvárásaként fogalmazódott meg Kijevvel szemben az EU-Ukrajna társulási tanács pénteki brüsszeli ülésén – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után.


Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a magyar kormánynak az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben:

hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Hangsúlyozta: “fontos előrelépés”, hogy az ülésen Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ugyanezeket az elvárásokat fogalmazta meg az EU nevében, és így “véglegesen megdőltek azok a hazug érvek”, amelyek szerint ez kétoldalú vagy kizárólag magyar ügy lenne.

“Az EU világosan közölte az elvárásait, és ezek teljes mértékben egybeesnek a magyar elvárásokkal” – emelte ki Szijjártó, rámutatva, hogy a vitatott szabály betű szerint sérti az ukrán alkotmányt, a keleti partnerségi csúcstalálkozó záródokumentumát, illetve az EU-ukrán társulási egyezményt.
A miniszter arról is beszámolt, az ukrán kormányfő az ülésen azt közölte, hogy nem akarnak jogokat szűkíteni. Jó lenne, ha ezzel a nyilatkozattal majd párhuzamba hoznák a kifogást törvényt – tette hozzá.

Szijjártó megismételte azon korábbi kijelentését, miszerint néhány hónappal ezelőttig Magyarország volt a leghangosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek. “Hogy ez a jövőben így lesz-e, az kizárólag Ukrajnán múlik, a helyzet ugyanis nem miattunk változott meg” – fogalmazott.

“A kormány akkor fogja azt mondani, hogy a kérdés megoldott, ha a helyi magyarok azt mondják, hogy meg van oldva” – hangoztatta.
Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette, hogy tizenegy NATO-tagállam nagykövete levelet írt Magyarországnak, azt kérve, hogy ne vigye be ezt az ügyet az észak-atlanti szervezetbe.

Szijjártó elmondta, beszélt két aláíró ország, Hollandia és Norvégia külügyminiszterével is, s arra hívta fel a figyelmüket, “hamis beállítás”, hogy ez kétoldalú ügy volna, melyet Magyarország vitt a NATO-ba. “Az Oroszország és Ukrajna közötti helyzetet semmilyen módon nem tartjuk felmentő tényezőnek a magyar kisebbség jogainak elvétele kapcsán, a kettőnek semmi köze egymáshoz” – szögezte le, hozzátéve, a levelet sem az Egyesült Államok, sem a visegrádi országok képviselői nem írták alá.

Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú diplomata korábban azt közölte, a szövetség e heti ülése előtt felmerült egy külügyminiszteri szintű NATO-Ukrajna találkozó lehetősége is, de erre végül Magyarország tiltakozása miatt nem került sor, és erre reagálva írtak levelet a nagykövetek a magyar kormánynak.



Forrás:

mti