Kínos kérdések is szerepeltek Szijjártó meghallgatásán, az MTI megint elhallgatott tényeket😳



Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatására került sor ma a Nemzeti összetartozás bizottságában. Az ülésen számos olyan téma került terítékre, amely az elcsatolt területek magyarságának mindennapjait érinti, üdvözlendő és kínos kérdések egyaránt felmerültek – számolt be a legnagyobb ellenzéki párt nemzetpolitikusa, Szávay István. A Magyar Távirati Iroda (MTI) azonban a jobbikos politikus felvetései közül csak egyet említett meg – bár kétségkívül lényegest, a Trianon évfordulójára való felkészülést – ezért Szávay fontos tartotta, hogy egy hosszabb bejegyzésben számoljon be mindarról, ami elhangzott.


Szijjártó a legfontosabb témával kezdte, ami nem más mint az ukrán oktatási törvény. A külügyminiszter ismét leszögezte, a kormány elfogadhatatlannak tartja a módosítást, amelyet nem lehet másként magyarázni, mint hogy Ukrajna megszegte a magyar-ukrán alapszerződést, valamint az ENSZ és az EBESZ vonatkozó okmányait. Felháborító az is, hogy Ukrajna szándékosan félreértelmezi a Velencei Bizottság döntését, amely pedig világossá teszi, hogy nem csorbíthatták volna a magyar közösség jogait, ezért módosítani kell a magyar nyelvű oktatást lényegében felszámoló 7. cikkelyt.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra is, hogy

van két még inkább veszélyes javaslat az ukrán parlament asztalán. Egyrészt a magyar nyelv használatát szinten teljesen ellehetetlenítő törvénytervezet, másrészt pedig egy javaslat, amely börtönnel büntetné azt, aki nem fedi fel kettős állampolgárságát.

Szávay István felszólalásában kiemelte, hogy örömteli az ukrán ügyben tapasztalható határozottság, ám fontos lett volna a Jobbik kérésének megfelelően már korábban ilyen világosnak és egyértelműnek lenni, és akkor talán elkerülhető lett volna a baj bekövetkezte, a magyar oktatás ellehetetlenítésének kísérlete. Az ellenzéki politikus emlékeztetett a regionalizációs tervek veszélyeire is, hogy a nyelvhatáron lévő magyar településeket ukrán falvakkal vonhatják közös közigazgatási terület alá.

A gazdaságfejlesztési programok kapcsán Szijjártó ismertette, hogy mely régióban hogyan áll a pályázatok elbírálása, valamint milyen ütemben zajlanak a kifizetések. Szávay szerint fontos lenne pályázati feltételként megkövetelni a magyar nyelv minél szélesebb körű használatát, a támogatott vállalatok kötelezését arra, hogy üzleteikben és az általuk gyártott termékeken magyar feliratokat (is) használjanak és magyarul (is) tudó munkavállalókat alkalmazzanak. Szijjártó Péter erre úgy válaszolt, hogy hivatalos kikötést nem áll módjukban csinálni, de egyébként cél az, hogy magyar alkalmazottak legyenek.

Szijjártó beszámolójában szó esett a határ menti infrastruktúra-fejlesztésről, azaz lényegében az új határátkelőkről is. Magyar-ukrán viszonylatban a nagypaládi határátkelő már csak átadásra vár.  Ezzel kapcsolatban az ellenzéki szakpolitikus megjegyezte – amiről már számtalanszor beszélt -, továbbra is úgy látjuk, hogy a személyi állományt kellene bővíteni, az átjutás ugyanis hosszadalmas, a személyzet pedig sokszor nem a legudvariasabb, aminek nyilván a túlterheltség az oka. Szijjártó Péter az ukrán-magyar határátkelőn tapasztalható állapotokra – ahol a legnagyobb szokott lenni a várakozási idő – nem reagált.

Az elmúlt hetekben Szávay arról is  érdeklődött, hogy Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség budapesti nyomásra menesztett egykori elnöke pontosan mivel foglalkozik magyar-ukrán ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottként havi egymillió forintért. Dömötör Csaba államtitkár válaszaiból megtudtunk, hogy Kovács Miklós “rendszeresen egyeztet a miniszterelnökkel és a kormány más politikusaival is”. Ezért aztán a jobbikos politikus megkérdezte Szijjártó Pétertől, vajon ő szokott-e egyeztetni Kováccsal,

ám válasza szerint “viszonylag hosszabb ideje” nem beszélt vele.

Mögötte ülő munkatársai fejrázással jelezték, hogy ők sem. Felettébb gyanús, hogy a hivatalos titulusa szerint az “ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintő kérdéskör” miniszterelnöki megbízottja épp a külügyminiszterrel és stábjával nem egyeztet… Téma pedig lenne bőven.

Bátran kijelenthető tehát, hogy ez a pozíció nem több mint Kövér László keresztkomájának lelépési pénze.

Összességében normális párbeszéd jellemezte a meghallgatást, számos ügyet látunk hasonlóan, néhány kérdésben nem, vagy egyáltalán nem értünk egyet, de annak örülök, hogy Miniszter úr – a más kormánytagoktól megszokottakkal ellentétben – egyetlen felvetést sem hagyott válasz nélkül, még ha azok számomra nem is voltak mindig elfogadhatóak – summázta Szávay István, a Jobbik képviselője.

A politikus teljes beszámolóját itt olvashatják!