Kijutott a rosszból 2017-ben 🇺🇦🍾🇭🇺


Órákon belül ismét a hátunk mögött hagyunk egy újabb évet. Ilyenkor év végén szokás visszatekinteni, összegezni milyen volt az elmúlt 12 hónap. Az elvitathatatlan tény, hogy rendkívül nehéz időszakát élte meg a kárpátaljai magyarság. Egy év alatt annyi pofon és jobbhorgot kaptunk – a kijevi hatalomtól –, hogy többször is “ránkszámoltak”, de eddig mindig sikerült talpra állni és folytatni az egyelőre egyoldalú küzdelmet. Nézzünk azokat az emlékezetes pofonokat!

Övön aluli ütésként ért sok kárpátaljai magyart, amikor egyik napról a másikra az ukrán határőrök szigorúbban kezdték el ellenőrizni az úgynevezett 90 napos tartózkodási szabály betartását. Július elején üzemelték be azt az új informatikai rendszert, melynek révén a számítógép adja össze a be- és kilépéseket, s azonnal jelzi, ha nem stimmel a napok száma. Az első hetekben sorra írták ki a 850 hrivnyás büntetési tételeket azokkal szemben, akik magyar útlevéllel utaztak, de túllépték az Ukrajnában tölthető napok számát. Az érvényben lévő törvények értelmében a nem vízumköteles országokból, például a szomszédos Magyarországról, Szlovákiából vagy Romániából érkezők félévente az első belépés időpontjától számítva legfeljebb 90 napot tölthetnek Ukrajnában. Akik valamilyen oknál fogva (elveszett, ellopták, lejárt) nem rendelkeztek érvényes ukrán útlevéllel gyakorlatilag kint ragadtak.

Maradva az útlevél mizériánál. Márciusban egyes információk szerint Balogh Oszkárt kényszerítették arra, hogy megírja felmondólevelét, ugyanakkor az ex-polgármesterhelyettes cáfolta ezt a hírt, azt állította: önszántából mondott le 2015 óta betöltött posztjáról. Az ügy hátterében az állhatott, hogy nem sokkal korábban a legnagyobb videómegosztó portálra felkerült egy felvétel, amelyen az látszott, hogy a megyei jogú város alpolgármestere magyar útlevelet használt a határátkeléskor. Valerij Szamarda polgármester a Kárpáti Igaz Szó megkeresésére azt nyilatkozta az üggyel kapcsolatban, hogy Balogh Oszkárt a dolog tisztázása érdekében beidézték a nemzetbiztonsági szolgálathoz. Ott közölték vele, hogy kettős állampolgársága miatt nem tölthet be állami köztisztviselői munkakört, és választhat az önként való lemondás vagy a felelősségre vonás között. A városvezető helyettese megírta a felmondását. Ezt az érintett az MTI-hez eljuttatott közleményében cáfolta. Tavaly Hennagyij Moszkal, kormányzó a Beregszászi járás közoktatási osztályának akkori vezetőjét, Lengyel Lászlót kötelezte lemondásra, mert róla is kiderült, hogy magyar állampolgársággal is rendelkezik. E két esetnek számos tanulsága van. Ezek egyike, hogy

a hatalom képviselői, bár egyelőre ritkán alkalmazzák, de a kettős állampolgárság meglétét bármikor zsarolóeszközként használhatják fel.

A zsarolás mellett a megfélemlítésből is kijutott nekünk az idén. Szélsőséges nacionalista szervezetek masíroztak Ungvár és Beregszász utcáin, ukrán soviniszták több alkalommal is tüntettek az Magyarország ungvári főkonzulátusának épülete előtt. Beregszászon előre bejelentett, hatóságilag engedélyezett felvonulást tartott a Szvoboda (Szabadság) párt Karpatszka Szics elnevezésű katonai szervezete a kisebbségi jogokat szűkítő új ukrán oktatási törvényt a kárpátaljai magyarok és Magyarország részéről érő bírálatok elleni tiltakozásul. A menet közel száz résztvevője petárdákat és füstbombákat dobálva vonult több mint egy órán át a város utcáin, miközben nacionalista jelszavakat skandáltak. A városháza előtt elhaladva a tüntetők leemelték az épület erkélyéről a magyar nemzeti lobogót, amelyet meg akartak gyújtani, de a vezetőjük ezt megakadályozta. Egy nappal korábban Ungváron a Karpatszka Szics nevű kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet tartotta hagyományos novemberi fáklyás menetét. A fekete ruhát és maszkot viselő fiatal kárpátaljai ukrán nacionalisták, akik 2015. március 13-án a Késhegyre a magyarokkal! mondatot skandálták a városközpontban álló Petőfi-szobornál elhaladva, a hétvégi felvonulásuk előtt rövid, a hatást füstgránátokkal fokozó tüntetést tartottak Magyarország ungvári főkonzulátusának épülete előtt.

A szélsőséges szervezetek mellett az ukrán sajtó is durva uszításba kezdett. Egymást követték a riport és a dokumentumfilmek, amelyekben a kárpátaljai magyarság állítólagos szeparatizmusát, hiányos ukrán nyelvtudását boncolgatták. Ezekben többnyire összemosták a kelet-ukrajnai orosz szeparatistákat a kárpátaljai magyarsággal. A filmek uszító hangneme megkérdőjelezett minden alapvető állampolgári jogot, mely a nemzetiségeknek alanyi jogon jár Ukrajnában. Az egyik riport például azzal zárul, hogy Dél-Oszétiához, Abháziához, meg Kelet-Ukrajnához hasonlítják Kárpátalját,

ahol a legnagyobb veszélyt a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok jelentik.

A magyarság bevonásával megpróbáltak szembenállást próbálni Kárpátalján. Május végén ismeretlenek a furcsa táblákat helyeztek ki helytelen magyarsággal írt szöveggel, rikító színösszeállítássál a Beregszászi és a Nagyszőlősi járások területén. Ebben a kárpátaljai autonómiára tettek utalásokat, miközben a magyar nyelvet védték. Persze az egész úgy nyert értelmet, hogy a tettesek a táblákról készült fotókat eljuttatták kijevi hírportálokhoz azzal az állítással, hogy a feliratokat a kárpátaljai magyarok önkényesen helyezték ki a magyar szervezetek kezdeményezésére, autonómiájuk jelzéseként. A kamuhír persze nagy visszhangot keltett az ukrán fővárosban, de a híresztelés eljutott orosz portálokra is. Az ua-reporter.com ungvári hírportál a táblák kihelyezésével kapcsolatban olyan álhíreket is közölt, miszerint “az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatásokat tartott a kárpátaljai magyar közösség aktivistáinál, és őrizetbe vette Sin Józsefet, a beregszászi járási tanács (közgyűlés), egyben a KMKSZ beregszászi járási szervezetének elnökét, valamint Vass Ottó képviselőt”. Az orgánum szerint az SZBU az agresszorral (vagyis Oroszországgal) folytatott együttműködéssel és szeparatizmussal gyanúsítja őket. A hírről kiderült hogy kacsa. Október elején a Vereckei honfoglalási emlékmű felrobbantására készülő, Cserkaszi megyei lakosokból álló bűnbandát fogtak el Kárpátalján. A helyszínre tartó csoportot felbérelték a magyar emlékmű felrobbantására. A hivatalos közlés szerint a csoportnak a feladatot „sürgősen végre kellett volna hajtania, mivel az utóbbi időben kiéleződött az ukrán-magyar viszony”.  A Kárpátalja megyében, a Vereckei-hágón található emlékmű elleni terrorcselekménynek „tűzre öntött olajként” kellett volna szolgálnia.

A legkeményebb jobbegyenes oktatási törvény elfogadásával érte a kárpátaljai magyarságot. Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja:

Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv.

Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen. A tiltakozások hatására az oktatási törvényt benyújtották véleményezésre az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottságnak. December elején nyilvánosságra hozott állásfoglalás szerint a radikális átállás ukrán tannyelvű oktatásra jóval kevesebb lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön való tanulásra, így az új szabályozás komoly aggodalmakat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban.

Ám a kijevi hatalom korábbi ígéretével ellentétbe, nem veszi figyelembe a testület ajánlását.

Tovább nőtt az elvándorlás, kárpátaljai magyarok ezrei döntöttek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Vannak, aki rövid vagy hosszú időszakokra hagyják hátra családjukat, hogy megkeressék a mindennapi betevőt, míg mások családostul végleg hátat fordítottak szülőföldjüknek. És akkor még nem beszéltünk az inflációról, az egyre nehezebb megélhetésről.

Vélhetően az idei nehéz időszak a szilveszter éjféli pezsgődurranással nem ér véget. Az idei évből kiindulva, egyelőre úgy fest 2018 is kemény megpróbáltatásokat tartogat a számunkra. Gondoljunk csak az életbe lépő oktatási és a készülő állampolgársági törvényre.

Boldogabb új évet kedves olvasóink!

Bálint Sándor