Ukrán gazdaság – túl a mélyponton, mégis gödörben


A tavaly az ukrán gazdaság több mint két százalékos növekedést produkált. 2018-ban a kormány ennél is nagyobb gyarapodást vár. A bizakodást elemzői vélemények és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is alátámasztják.

A prognózisok szerint a gazdaság az idén három százalékkal nőhet, s a jelenleg 15 százalék körüli infláció is megfeleződhet. A kormány várakozásait az IMF is megerősítette. Mindez arról árulkodik, hogy 2014 után a korábbi évekének nagyjából a felére zsugorodott gazdaság túljutott a mélyponton. Ez a világ átlagánál szerényebb növekedés egyelőre legfeljebb arra elég, hogy Ukrajna megelőzze Moldovát és néhány országot az Európa legszegényebb országa címért folyó „versenyben” – írja elemzésében az mno.hu.

Anders Aslund közgazdász, az Atlantic Council főmunkatársa úgy látta, hogy évenként legalább 6-7 százalékos bővülés szükséges a gazdaság talpra állásához. Ehelyett most Ukrajna Moldovával együtt az európai sereghajtók között van. Mint Aslund rámutatott, lehet bűvészkedni a számokkal, de mindennél árulkodóbb, hogy az egy főre jutó GDP 2007-ben Ukrajnában még 160 százalékkal volt nagyobb a moldovainál, míg most csak nyolccal, miközben a moldáv gazdaság nagyobb ütemben, évi négy százalékkal növekszik. Hasonló véleményen van Vszevolod Sztepanyuk ukrán közgazdász is, aki szerint a mostani növekedés nem elég ahhoz, hogy az ország kilábaljon a válságból.

A Nemzetközi Valutaalap helyettes vezetője, David Lipton arra figyelmeztet, hogy az ukrán gazdaság könnyen visszaeshet a három évvel ezelőtti szintjére. Kockázatosnak tartja például az egyes szektorokban az inflációhoz képest túlságosan megemelt béreket. Az Ukrajnának az összeomlás idején 17,5 milliárd dolláros mentőövet adó, ám a kormánnyal folyamatos vitában álló IMF illetékesei szerint a gazdaság rövid távú kilátásai pozitívak, a beígért reformok végrehajtása nélkül azonban középtávon már nem tartható ez a növekedés. A valutaalap a korrupcióellenes küzdelem mellett elsősorban a nyugdíj- és földreform folytatását szorgalmazta, illetve a privatizáció felgyorsítását kérte. Kijev azonban nem csak a reformok fájdalmas volta, így ennek politikai következményei miatt ódzkodik az átalakításoktól. A kormány mögött álló oligarchák ugyanis attól tartanak, hogy a zsírosabb falatokat elveszik előlük a külföldiek.

Az ukrán gazdaság növekedése már 2013-ban megtört, majd a háború miatt 2015-ben elérte a mélypontot. A turizmusra, a mezőgazdaságra, a halászatra és a bányászatra épülő Krím elvesztése e szempontból nem mérvadó, hiszen a félsziget nem játszott jelentős szerepet az ukrán gazdaságban, a nemzeti összterméknek mindössze 3,2 százalékát adta. Egészen más kérdés a Donbász jelentős részének kiesése. Ez a régió ugyanis a 2012-es adatok szerint a GDP 16 százalékát adta. A teljes ukrán ipar negyede itt összpontosult, míg az exportból 27 százalék volt a részesedése.

Ukrajnában az infláció 2017-ben 1,3 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, s 13,7 százalékos volt. A múlt év decemberében a legnagyobb mértékben a tojás (6,8 százalék) és a zöldségek (7,1 százalék) ára nőtt, drágult a tej, a vaj, a kenyér, a marhahús. A Forbes prognózisa szerint 2018-ban az infláció kis mértékben csökkenhet.

Forrás:

KISZÓ/MNO