A beregszászi faló



A kárpátaljai magyarság bástyái eddig ellenálltak a sorozatos támadásoknak. Az ellenség több fronton is ostromol, gondolok itt első sorban az oktatási törvény 7. cikkelyére, az egyre szaporodó provokációkra és incidensekre, távlatokban a készülő kisebbségi és állampolgársági törvényre. Egyelőre minden erőfeszítés hasztalan, kitartásunk és részben a magyarországi szövetségeseink révén a falak továbbra is sziklaszilárdan állnak. Ezt az ellenség is felismerte, és erő helyett most csellel a trójai faló módszerével próbálja meg bevenni az erődöt.

Hét közepén nagy felháborodást keltett a bejelentés, miszerint az Ukrán Fegyveres Erők kiképzőközpontot és egy katonai alakulatot telepítene a régi beregszászi kaszárnyába. Ami azt jelentené, hogy egyes becslések szerint hatszáz katonacsaládot telepítenének a Vérke-parti városba. Pont most, pont Beregszászba, gyanúsan sok a véletlen egybeesés.

Nem sokkal az ezredforduló után számolták fel az itt állomásozó egységet, a bázist a rajta lévő ingatlanokkal együtt a Védelmi minisztérium pedig átadta a város tulajdonába. Hasonlóképp legalább egy tucat kaszárnyát zártak be vidékünkön Ukrajna függetlenné válása óta, és most pont a beregszászira esett a választás, amely finoman szólva is lepusztult, gyakorlatilag használhatatlan állapotban van. Ez nem lehet véletlen, amikor ennyire terhes a magyar-ukrán viszony. Ez gyakorlatilag nem más, mint egy trójai faló. A városban az amúgy is rohamosan fogyó magyarok számát szeretnék ily módon tovább csökkenteni. Az asszimilációs törekvések mellett ez egyfajta megfélemlítése a lakosságnak, üzenet Kijevből Budapestnek:

„jelen vagyunk, rajtatok tartjuk a szemünket és megvédjük a határainkat!”

Mintha Magyarország NATO-tagállamként, bármilyen katonai fenyegetést jelentene Ukrajnára nézve. Ez nonszensz, bár kétségtelenül a helyére tesz pár dolgot.

A falovat sem erővel, hanem egyfajta csellel, nyomásgyakorlással próbálják becsempészni Beregszászba. Mégpedig úgy, hogy másfél hete az Ukrán Fegyveres Erők Nyugati Parancsnoksága azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz támaszpont mára már romossá vált épületeire igényt tartana. Nem valószínű, hogy egy katonai objektum újbóli megnyitásáról Ukrajnában ilyen alacsony szinten döntenének. A kiemelt rendőri jelenlét – ami kimerítette a képviselőkre történő nyomásgyakorlás tényét – mellett megtartott pénteki testületi ülésen a képviselők okosan nem dőltek be a cselnek.

Hisz ha nemmel szavaznak, akkor rájuk és ránk sütik az ukránellenesség és a hazaárulás bélyegét.

Ahogy arról beszámoltunk az a döntés született, hogy levéllel fordulnak az államfőhöz, az ukrán parlament elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjéhez, valamint Ivan Baloga és Brenzovics László parlamenti képviselőkhöz, kérve, hogy bocsássák a városi tanács rendelkezésére a védelmi tárca minden, a katonai alakulat Beregszászban történő elhelyezésével kapcsolatos, ennek részleteit tartalmazó direktíváját (határozatokat, rendeleteket, rendelkezéseket). Ezt követően a városi tanács ülésén hoznak majd döntést a képviselők e kérdésről. Ezzel gyakorlatilag időt nyertek.

Ebbe a kérdésbe be kell vonni a lakosságot, bízom abban, hogy egy referendumon elutasítanák az emberek ezt a kezdeményezést. Más kérdést, hogy ezt a döntést tiszteletben tartaná-e az ukrán hatalom. Egy biztos a falovat Beregszász kapui előtt hagyták. Az eredeti történet szerint a Trójaiak hezitálás nélkül behúzzák Trójába a lovat, ám a Vérke-partján rájöttek a ravaszságra és csalafintaságra. Önszántukból nem, de kérdéses, hogy erőszakkal betolják-e azt a bizonyos lovat.

Bálint Sándor

Dosszié

Content filed under the Dosszié category.