Kétszer annyian regisztráltak a határon túlról szavazni, mint 2014-ben


A Fideszben is elismerik, határon túli szavazatok nélkül nem lett volna meg a kétharmad 2014-ben. Idén áprilisban kétszer annyi határon túli szavazhat majd, mint négy éve. Ez azt is jelenti, hogy ezúttal nem egy, hanem két mandátumot is hozhatnak Orbánéknak a külhoni voksok. Pedig az egyszerűsített honosítási eljárással és a választási névjegyzékbe való tömeges bekerüléssel kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel – írja az Index.

Az elmúlt hetek egyik legfelkapottabb híre lett, hogy előkerült Áder János 1993-as parlamenti felszólalása, amelyben az ellen érvelt, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak:

Elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz.

A fideszes politikus szövegét nem véletlenül osztották meg több tízezren. Pontosan azt mondta, amivel ma Gyurcsány Ferenc pártja kampányol a határon túliak szavazati joga ellen, ez pedig szöges ellentéte annak, amit jelenleg a Fidesz képvisel.

Az ellenzéki pártok évek óta követelik, de idén sem lesz változás abban, hogy míg a határon túl élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok levélben is leadhatják szavazatukat (kizárólag pártlistára, azaz egyéni jelöltre nem), addig a magyarországi lakcímkártyával rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarok nem szavazhatnak levélben, és más akadályokat is gördít eléjük a rendszer. Igaz, ők viszont a lakcímkártyájuk szerinti választókerület egyéni jelöltjére is szavazhatnak.

Közben úgy néz ki, hogy jelentősen több határon túl élő magyar fog részt venni az áprilisi választáson, mint 2014-ben. A február 15-i állapot szerint már több mint 415 ezren nyújtottak be kérelmet a névjegyzékbe való felvételre, közülük 345 ezer embert már fel is vettek. A 2014-es országgyűlési választás idején 193 ezer, a 2016-os népszavazás idején pedig 274 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.

Szülőföldön maradás, szavazati jog, autonómia – egymással vitáztak a magyarországi pártok

A politika lényegéhez tartozik az ellentétes vélemények érdemi, kulturált vitája, ám ilyesmi Magyarországon lényegében nincs. Pedig választások előtt még nagyobb szükség van vitákra. Ezért a Magyarul Baló műsora választási vitasorozatot kezd. A kormánypártok részvételére nem számítanak, hiába hívták őket is. Így minden műsorban 3 ellenzéki párt politikusai vitáznak egy-egy témáról.

Önmagában az, hogy kétszer annyi határon túli magyar lehet majd a választási névjegyzékben, mint 2014-ben, még nem jelenti azt, hogy kétszer annyian is fognak szavazni, de a lehetőségük mindenesetre meglesz rá. Ha pedig arányaiban ugyanannyian szavaznának majd a névjegyzékből, mint négy éve, akkor ezúttal nem egy, hanem két madátum sorsáról dönthetnének.

Mivel legutóbb a levélben érkezett 128 ezer szavazat 95 százaléka a Fideszre érkezett, valószínűleg a határon túli voksok is Orbánékat fogják segíteni. Két mandátum döntően befolyásolhatja a választások eredményét, könnyen lehet, hogy ezen múlhat az újabb Fidesz-kétharmad.

A Republikon Intézet kalkulációja szerint ha az egyéni választókerületekben jól sikerül az ellenzéki koordináció, akkor „csak” 130 mandátuma lehet a Fidesznek. De ebbe a forgatókönybe nincsenek beleszámítva, hogy a határon túlról sok szavazata jöhet még a Fidesznek. A kétharmadhoz 133 mandátum kell, plusz egy-két (extrém esetben három) mandátum is rengeteget számíthat.

„Egy mandátumon múlt a kétharmad, a határon túli szavazatokból pedig egy mandátuma lett a Fidesznek” – mondta a 2014-es választásokról egy fideszes tanácsadó nemrég az Indexnek.

Orbán Viktor legutóbbi tusványosi beszédében egyébként egyértelművé tette, hogy a választásokkal kapcsolatban mit vár a határon túl élő magyaroktól:

Ha az anyaországban veszélybe kerül a magyarságunk, ha Európa veszélybe kerül Magyarországon, akkor mi lesz a határon túli magyarokkal? A legfontosabb előfeltétele a mai magyar államhatárokon kívül élő magyar közösségek virágzásának és megmaradásának az erős anyaország. Azok a pártok, amelyek legyengítik az anyaországot, nem tudnak jó politikát, jövőt és lehetőséget ajánlani a mai határainkon kívül élő magyar közösségeknek sem. Nem az Önök barátai, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezért szeretnék mindenkit arra kérni, hogy regisztráció, választási részvétel. Ne csak szurkoljanak, hanem menjenek fel a pályára, legyenek kedvesek, mert most Önöknek is van beleszólásuk a magyarországi választási küzdelem eldöntésébe.

Forrás:

index