A külhoni magyarok is megemlékeztek a forradalomról


A kárpátaljai Beregszászon kiemelt rendőri biztosítás mellett zajlottak a megemlékezések. Megtelt a katolikus templom, ahol mintegy ezerfős tömeg vett részt a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartott szentmisén.

Az ünnepségen megkoszorúzták Petőfi Sándor egész alakos szobrát, így tisztelegve a forradalom hősei előtt. A Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Zubánics László az ünnepségen arról beszélt, hogy az összetartozásra és bátorságra van szüksége a kárpátaljai magyarságnak ebben a nehéz időben.

Babják Zoltán fényképe.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: „A szabadság azt jelenti, hogy az ember szabadon választhat, megválaszthatja hol él, milyen nyelvet használ, milyen nyelven oktattatja a gyermekeit. Gyakorlatilag a szabadság szeretete és a szabadságjogoknak a gyakorlása egy társadalomnak az alapköve, az egész mozgatója, s nekünk, kárpátaljai magyaroknak igyekeznünk kel ezekkel a jogokkal az alkotmányos keretek között élnünk, ki kel állnunk a szabadságunkért” – fogalmazott Zubánics László.

Ungváron, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi rendezvényén, Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta:„mi, magyar emberek, azt szeretnénk, Ukrajnában szűnjenek meg az aggodalmunk alapjául szolgáló kisebbségellenes folyamatok, amelyek egy része, így a KMKSZ székháza ellen elkövetett merénylet, közvetlenül érintik és fizikai létében fenyegetik a kárpátaljai magyarságot”.

Felvidéken is több megemlékezést tartottak

Több megemlékezést tartottak a nemzeti ünnep alkalmából a Felvidéken, köztük a pozsonyi megemlékezés hagyományos helyszínén, a Medikus kertben lévő Petőfi Sándor-szobornál is, ahol több százan gyűltek össze csütörtök délután.

A pozsonyi megemlékezést a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte. Az emlékezők közt a helyi magyar közösség politikai érdekképviseletének vezetőit, Magyarország külképviseletének tagjait, valamint számos ismert közéleti személyiséget is látni lehetett.

A Radnai Béla keze munkáját dicsérő szobornál elsőként Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete mondott beszédet, abban az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot nemzeti identitásunk alapkövének nevezve.

Kiemelte: a 170 évvel ezelőtt történtek nemcsak a magyarok életében jelentettek különleges és dicsőséges eseményt, hanem az egész térség: Közép-Európa és egész Európa számára is mérvadóak voltak. Hangsúlyozta: 1848 a régió népei számára mai is példát kell adjon, azért hogy próbáljanak meg a nemzeti kizárólagosság gondolatán a megértés jegyében változtatni, mert különben az előttük álló időkben egyaránt áldozatokká válhatnak. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a rendezvény kapcsán az ünnepről azt mondta: március 15. üzenete ma is az, hogy az embereknek a szabadságért hallatniuk kell a hangjukat, és nem szabad a beletörődés útját választaniuk. Menyhárt József az MKP galántai ünnepi rendezvényén mondott beszédében is hasonló gondolatokat hangoztatott.

Kézdivásárhelyen is megemlékeztek

Lovas huszárok és hagyományos népi viseletbe öltözött fiatalok vonultak fel Kézdivásárhelyen. A romániai város központjában így vette kezdetét a március 15-i ünnepség. Az ifjak a rossz idő ellenére is több ezres tömeg előtt nagyméretű székely és magyar zászlókkal vonultak körbe a Gábor Áron téren, ahol az 1848-as ágyúöntő őrnagy szobra áll. Az ünnepség díszszónoka, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy a hagyományokat ápolni kell és tanulni kell belőlük.

Három erdélyi magyar város polgármesterét is megbüntették Romániában, mert március 15. tiszteletére magyar jelképeket tettek ki a településeken. Piros-fehér-zöld színekkel díszítették fel a városokat, ami – a román hatóságok szerint – megsértette a zászlótörvényt. Romániában ugyanis szigorúan korlátozzák, hogy mikor lehet kirakni egy másik állam zászlóit. A magyar kormány elítélte a történteket: Semjén Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy nálunk a román kisebbség teljesen szabadon használhatja a szimbólumait.

Az ünnep alkalmából Székelyudvarhely idén is ünneplőbe öltözött, magyar és székely zászlók lengenek az utak szélén, kokárdák díszítik a villanyoszlopokat.

Kézdivásárhely főterére is székely és magyar zászlókkal vonultak be az ünneplők. A hivatalos ünnepségek előtti napon kikerülten a magyar lobogók több székelyföldi város központjába. A román prefektúra pedig még aznap öt-ötezer lejre, azaz mintegy háromszázharminc ezer forintra bírságolta Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármestereit, amiért nem tűztek minden magyar zászló mellé egy románt is – a román zászlótörvény ugyanis ezt írja elő. A székelyudvarhelyi vezetés szerint alaptalan a rájuk kiszabott büntetés.

Székelyudvarhely polgármestere elmondta, gyors választ is adott a prefektus úrnak, és ennek tekintetében jelezte, hogy mivel magyarországi kormányhivataltól állami delegáció érkezik Székelyudvarhelyre, úgy a városháza épületén és az ünnepséget megtartó színpadon is ki lesz helyezve a magyar, a román, a székely és az uniós zászló is.

Kézdivásárhely polgármestere szerint a szabályok lehetővé teszik, hogy az etnikai kisebbségek használhassák a saját jelképeiket a rendezvényeiken. Bokor Tibor hozzátette: „ha valaki úgy gondolja, hogy ezáltal minket megfélemlítettek, akkor nagyon téved, hiszen nem félünk. Talán ezek a dolgok megerősítenek bennünket és továbbra is küzdeni, harcolni fogunk, hogy a szimbólumainkat más is megbecsülje.”

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elítélte a prefektusi túlkapásokat.

Kárpátaljai képek: Babják Zoltán közösségi oldaláról

Forrás:

Hiradó