Klimkin Szijjártóval tárgyalt Brüsszelben


Az ukrán külügyminiszter és magyar kollégája brüsszeli találkozásukkor nem érintették egy kárpátaljai EBESZ-misszió létrehozásának kérdését – írta az UNIAN ukrán hírügynökség Pavlo Klimkinre, a kijevi diplomácia vezetőjére hivatkozva.

Klimkin hétfőn tett munkalátogatást Brüsszelben, amelynek során több találkozón részt vett. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel az ukrán diplomácia vezetője az uniós országok külügyminisztereinek részvételével tartott, “Ukrajna barátai” elnevezésű rendezvényen találkozott.

Az UNIAN brüsszeli tudósítása szerint az ukrán külügyminiszter ismételten kifejtette, hogy szerinte nincs szükség és nem is lehetséges állandó EBESZ-missziót létesíteni Kárpátalján. “Valóban kell viszont amiatt aggódnunk, hogy Oroszország ne hajtson végre ott még nagyobb provokációkat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez egy reális veszély. Kiemelte: éppen emiatt kérte Arszen Avakov ukrán belügyminisztert és Vaszil Hircakot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét, hogy az általuk irányított szervek fokozzák jelenlétüket az orosz provokációkkal szembeni fellépés érdekében. “Minden egyéb egyszerűen spekuláció” – jegyezte meg.

Szijjártó Péter hétfőn, a külügyminiszteri tanácskozás szünetében újságíróknak elmondta, hogy az unió illetékeseinek és a NATO főtitkárának nemrég írt levelében hangsúlyozta:

Magyarország szívesen visszatér Ukrajnát támogató álláspontjához, ha Kijev jogi garanciát ad arra, hogy 2023-ig nem léptetik hatályba az oktatási törvényt, valamint tartalmi módosítást is végrehajtanak azon.

Mint elmondta, a tanácskozáson aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi katonát kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi tárca indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség. Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre – jelentette ki.

Klimkin UNIAN-nak adott nyilatkozata szerint Szijjártó Péter a “legutóbb Kárpátalján történt provokációkról” kérdezte őt.

“Pontosan azt válaszoltam neki – és örülök, hogy ezt minden miniszter hallotta -, hogy ezeket az orosz titkosszolgálat, az FSZB szervezte, az egyikhez lengyel radikálisokat felhasználva, a másikat pedig egyenesen a Dnyeszter-mellékből (Moldova orosz ellenőrzés alatt álló, az ENSZ által el nem ismert területe) irányítva”

– szögezte le, utalva a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza ellen februárban elkövetett két támadásra.

Az irodát február 4-én megpróbálták felgyújtani, majd február 27-én pokolgépes támadást követtek el ellene. Utóbbit az ukrán hatóságok terrorcselekménynek minősítették.

Alexander Hug, az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójának helyettes vezetője március 12-én arról tájékoztatott, hogy a szervezet fokozta megfigyelői tevékenységét a régióban a két támadás után. Leszögezte ugyanakkor, hogy az EBESZ nem nyitott külön irodát Ungváron, hanem a legközelebbi, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkban állomásozó missziójának kötelékéből vezényelt – több alkalommal – járőröket Kárpátaljára, akik akkor nyugodtnak találták a helyzetet a térségben.

Nyilatkozatában Klimkin kifejtette azon véleményét is, miszerint Magyarország “valójában nem zavarja” Kijev és az atlanti szervezet együttműködését azzal, hogy blokkolja a Ukrajna-NATO bizottság miniszteri szintű találkozóit, ezt ugyanakkor sajnálatosnak nevezte. “Dolgozunk partnereinkkel azon, hogy ezt a blokádot feloldjuk” – tette hozzá.

Forrás:

MTI