Célkeresztben a sorkötelesek


A hét elején elkezdődött a tavaszi vadászidény Ukrajnában. Nem a hagyományos értelembe vett hobbira gondolok, hanem arra, amikor a hadkiegészítő parancsnokságok emberei 20 és 27 év közötti fiatal férfiakra vadásznak. Gondolom ebből már sokan kitalálták a sorkatonai behívásról van szó, ami tavaly ősszel gyakorlatilag embervadászatba torkollott. Az előjelek alapján vélhetően az egyenruhások ezúttal sem válogatnak majd az eszközökben, mindent bevetnek majd azért, hogy teljesítsék a kvótákat.

Ukrajnában hétfőn kezdődött és egészen május végégig, vagyis két teljes hónapig tart a tavaszi sorkatonai behívás, amelynek keretében országszerte több mint 15190 újoncot készülnek behívni a fegyveres erőkhöz, Kárpátaljáról 255 sorköteles fiatalt vonultatnak be. Nem véletlen, hogy ilyen sok időt szántak a toborzásra, ugyanis az elmúlt évek tendenciái alapján, aki csak teheti megpróbál kibújni a kötelező jellegű bakaság alól.

Ősszel jelesre vizsgáztak a hadkiegészítők miután, bár sokáig rezgett a léc végül 100 százalékra teljesítették az előírtakat, és 12 460 újonccal töltötték fel a laktanyákat.

De nem volt könnyű dolguk, hisz ahogy az utólag kiderült a behívottak közel 70 százaléka ignorálta a sorozást. Vidékünkön az országos átlaghoz jóval kevesebb, a sorköteles férfiak 40 százaléka, megközelítően 4500-an bújtak ki a sorkötelezettség alól, ráadásul nem a magyarlakta vidékek teljesítettek a legrosszabbul. Tudniillik, hazaszeretet ide vagy oda, Ukrajnában senki sem akar katonának menni!
Ahogy arról korábban többször is írtunk a sorkötelezettség 2014-es visszaállítása óta nehezen ment a kitűzött létszám teljesítése.

A mélypont tavaly ősszel következett be, ugyanis ekkor úgy tűnt nem tudják tartani a védelmi tárca által előírt keretet.

A blamázstól tartva és leginkább a megfedést elkerülendő a hadkiegészítő parancsnokságok tisztességtelen és alattomos módszerekhez nyúltak, a szó egyenes értelmében, vadászni kezdtek a sorköteles fiatalokat. Számtalan történetet lehetett hallani a behívók kézbesítésének korántsem törvényes módjáról. A két legemlékezetesebb eset Kijevben és Lembergben történt, mindkét esetben éjszakai klubban szórakozó fiatalokat igazoltattak katonák és rendőrök, néhányan órákkal később a sorozóbizottság láttán józanodtak ki. Az ukrán parlament emberi jogi biztosa az esetek miatt feljelentést tett az ügyészségen.

A nyomozóhatóság természetesen nem látott semmilyen kivetnivalót ezekben a módszerekben.

A sorozás elkerülése miatt leggyakrabban bírsággal és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegetnek a hadkiegészítő parancsnokok. De a megfélemlítést szolgálják azok a listák, melyeken a behívás alól kibújtak személyes adatai szerepeltek. A legterjedelmesebb névsor ősszel a lemberg megyei volt, 15 ezer név születési dátum és cím került fel rá. Mostanság szűk pátriánkban az a hír járja, hogy sorköteles vőlegény esetében a házasságkötéshez elengedhetetlen a hadkiegészítő engedélye. Az anyakönyvezető csak a parancsnokság engedélyével szentesítheti a frigyet. A hír egy másik ukrajnai megyében is felröppent, ott rögtön cáfolták ezt. Tíz-tizenöt éve a sorköteles fiataloknak – akik például továbbtanulás miatt felmentést élveztek a sorkatonai szolgálat alól – évente engedélyt kellett kérniük a parancsnokságtól a külföldi utazáshoz. A kiállított igazolás alapján az útlevélosztályon ütötték be a határátlépést engedélyező bélyegzőt.Remélhetően ezek az idők nem térnek vissza, bár egyre inkább afelé tendálunk.

Az elmúlt fél évben semmi nem változott a hadsereg és a sorkatonai szolgálat megítélését illetően, várhatóan most sem fognak tolongani a fiatalok a hadkiegészítők előtt. Így hadkiegészítő parancsnokságok emberei most is hajtóvadászatot indítanak a sorkötelesek után. A tavaly alkalmazott módszerekből kiindulva semmi jóra nem szánthatnak az érintett korosztály tagjai.

Bálint Sándor