Belső ellenség


Tények, megdöbbentő esetek és félreértelmezhetetlen statisztikák bizonyítják, hogy komoly gondok vannak az ukrán hadsereg berkein belül. Az önmagában is kellemetlen szituációt tetézi, hogy a parancsolok és a hadsereg vezetői megpróbálják elfedni, elkenni a problémákat, azt a látszatot keltik, hogy minden happy. Az egyenruhás testületnél nem csak szervezési, stratégiai és kiképzési hiányosságok jelentkeznek, de rengeteg katona küzd mentális és alkohol problémákkal, amely komoly veszélyforrást jelent az érintettre és szűk környezetére egyaránt.

Ha már a kiképzésen sem boldogulnak, akkor éles, harci helyzetben vajon, hogy teljesítenek majd Ahogy arról nemrég írtunk az Ungvárhoz közeli rahoncait tüzérségi lőtéren gyakorlatozás közben összeütközött két BTR típusú páncélozott csapatszállító jármű. A balesetben négy katona súlyosan megsérült. Sajnos nem kirívó, egyedi esetről van szó. Szinte heti rendszerességgel történnek hasonló esetek az ország különböző katonai kiképzőközpontjaiban. Sőt nem ritkák a halálos kimenetelű balesetek sem, ezeket többnyire gondatlan fegyverhasználattal igyekeznek elkenni. Az erről szóló hivatalos beszámolók és közlemények, úgy végződnek, hogy:

„Az eset kivizsgálására belső vizsgálatot rendeltek el, de már most megállapítható, hogy a katonák nem tartották be a biztonsági előírásokat”.

Fel sem érkezett állni a vizsgálóbizottság, máris ítéletet hirdetnek. Keresve sem találunk olyat, hogy a rossz, felületes kiképzés, a fegyverek és a haditechnika rossz állapota miatt történt a tragédia, a baleset.

Nem ritkák a közúti balesetek, de a nem harci veszteségek – mert, hogy ilyen is van a kelt-ukrajnai háborúban – között élen jár az öngyilkosság és a gyilkosság. Ha hihetünk a hadsereg statisztikáinak, akkor a fegyveres konfliktus kezdete, vagyis

2014 márciusa óta az Ukrán Fegyveres Erők több mint 3300 katonája esett el a kelet-ukrajnai fronton.

Ebből 2394-et harci, míg 938-at nem harci veszteségként tartanak számot. Nem telik el úgy hét Ukrajnában, hogy ne történne 2-3 öngyilkosság a fegyveres erők kötelékében. A helyzet már olyan súlyos, hogy a katonai főügyész kongatja a vészharangot. A vezérkari főnökség válaszul titkosította ezeket az adatokat. A kelet-ukrajnai háború 2014-es kitörése óta hivatalosan 518 ilyen esetet jegyzőkönyveztek a seregben, ismerve a viszonyokat a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Ráadásul ebben a kimutatásban nem szerepelnek azok a tragédiák, melyek már a civil életben, a frontról történő leszerelés után következnek be. Súlyos probléma, hogy nem működnek a rehabilitációs programok, gyakran előfordul, hogy úgy kerülnek vissza a katonák az első vonalba, hogy poszttraumás stressz szindrómában szenvednek.

A mentális problémák mellett nem ritkák a gyilkossággal végződő konfliktusok, amelyeket italozások súlyosbítanak. Óriási gondokat okoz a hadseregben a mértéktelen alkoholfogyasztás, ezek nem csupán konfliktusokat szülnek, de hanyagsághoz és gondatlansághoz vezetnek. Elég csak az eléggé gyakori fegyver- és lőszerraktár tüzekre gondolni, amelyek ráadásul a civil lakosságot is veszélyeztetik.

Tavaly 15 milliárd hrivnya folyt be az állami költségvetésbe a hadiadóból. Ez az összeg 30 százalékkal magasabb, mint 2016-ban, hozta nyilvánosságra az állami fiskális szolgálat. A hadiadót 2014 augusztus 3.-án vezették be Ukrajnában, melynek mértéke a személyi jövedelem 1,5 százaléka. Az állam ezen felül is pumpálja a pénzt a hadseregbe, ám úgy fest mindebből csak látszatintézkedésekre telik, a parancsnokok és a hadsereg tábornokai igazából nem törődnek a katonákkal. A valós problémákkal nem foglalkoznak. Ha a hibás lépésük miatt egy gyalogot ütnek a sakktáblán, akkor egy másikat állítanak a helyére.

Nagyon úgy fest az ukrán katonák saját maguk legnagyobb ellenségei.

B. S.