Az Európa Tanács beszólt Ukrajnának az oktatási törvény miatt


Ukrajnának mindent meg kell tennie a Velencei Bizottság a középiskolai képzést érintő ukrán oktatás törvényre vonatkozó ajánlásainak végrehajtása érdekében – jelentette ki az Európa Tanács főtitkára hétfőn Strasbourgban, a szervezet Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencián.

Thorbjorn Jagland aláhúzta, a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását egy körültekintő, politikailag semleges, a nemzeti kisebbségek képviselőit is magában foglaló folyamat révén kell megvalósítani annak érdekében, hogy az eredmény megfeleljen az Európa Tanács jogi normáinak. A szabályok alkalmazása biztonságot, stabilitást és igazságosságot biztosít mindenki számára – tette hozzá.

A főtitkár elmondta, minden hetedik európai ember egy nemzeti vagy nyelvi kisebbség részeként határozza meg magát. Ezek közül némelyek politikai forrongó területeken élnek, ahol a régi ellenségeskedések vagy az új nézeteltérések keltenek feszültséget. Ilyen helyzetekben mindig fennáll a kisebbségek jogaival való visszaélés lehetősége, vagy az attól való félelem, hogy erre sor kerül.

Ennek egyik példája az ukrán oktatási törvény, amely bizonyos félelmek szerint kevésbé kedvező feltételeket teremt a kisebbségi nyelvoktatás számára – jelentette ki.
Jagland aláhúzta, az európai kisebbségeknek folyékonyan kell beszélniük a lakhelyük szerinti ország hivatalos nyelvét. Ez központi szerepet játszik a társadalmi részvételükben, a kormánynak pedig feladata, hogy könnyítse nyelvének megtanulásukat

. Az államnak ugyanakkor biztosítania kell azt a jogot is, hogy a kisebbségek széles körben használhassák anyanyelvüket, többek között hivatalos körülmények között is. A kisebbségi közösségek tiszteletben tartása és jogaik védelmezése által gazdagodhat kultúrájuk

– közölte.

A főtitkár arra az “új és sajnálatos jelenségre” hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok a nemzetiségi kisebbségek védelmét inkább kétoldalú, mintsem multilaterális kérdésként kezelik. Mint mondta, megpróbálják újraértelmezni a kisebbségek identitását kulturális, nyelvi és etnikai sokszínűségük kárára, amely által azok közelebb érzik magukat rokon nemzetükhöz. Ez olyan ördögi kör, amelyben mindenki csak elveszíthet – tette hozzá.

Forrás:

MTI