Egyre mélyül az ukrán deficit


Mind nagyobb a lyuk az ukrán költségvetésben. A kijevi államkincstár ezt a hrivnya vártnál erősebb árfolyamával magyarázza, de szakértők szerint az egyenleg romlásának oka a kormány elhibázott gazdaságpolitikája, olvasható a Világgazdaság elemző cikkében.

Az ukrán költségvetés első félévi hiánya meghaladja a 14 milliárd hrivnyát, azaz az 550 millió dollárt. Az esztendő első hat hónapjában 463,18 milliárd hrivnya (17,8 milliárd dollár) bevétel folyt be az ukrán államkasszába, ami 14,3 milliárddal, azaz 3,1 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Adók formájában 190,22 milliárd hrivnya (7,3 milliárd dollár) vándorolt a kincstárba, ami 1 százalékkal haladja meg a tervezettet. Ugyanakkor a vámbevételek jelentősen (3,3 százalékkal) elmaradtak a várttól, januártól júliusig 150,07 milliárdot (5,76 milliárd dollár) tettek ki, ami csaknem 200 millió USA-dollárral kevesebb az előzetesen kalkulálthoz képest.

A múlt év azonos időszakához mérten viszont mindkét bevételi forrás növekedett, az adók tekintetében 17,2 százalékos, a vámbevételek terén pedig 8,7 százalékos az emelkedés. Júniusban különösen jól alakultak az adóbevételek, 25,71 milliárd hrivnyát hoztak az államkasszába, ami 8,7 százalékkal több a vártnál, s 24,2 százalékkal haladja meg a 2017. júniusi szintet. A vámbevételek azonban az előző hónapban sem alakultak túl jól: 24,42 milliárd hrivnya folyt be, ami 5,7 százalékos elmaradás éves viszonylatban.

Ám itt is mérhető egy csekély, 4,2 százalékos növekedés. A személyi jövedelemadó menti meg az ukrán büdzsét, ami a múlt évhez képest 27,8 százalékkal nőtt: fél év alatt 107,33 milliárd hrivnya érkezett az államkasszába. Tekintettel arra, hogy 2018 januárjától ismét emelkedett a minimálbér, a pénzügyminisztériumban még több bevételt remélnek a fizetéseket terhelő adók és járulékok jóvoltából, noha ezt a gazdaság állapota és a költségvetés helyzete nem indokolja. Az idei költségvetés 917,9 milliárd hrivnya bevétellel és 991,7 milliárdnyi kiadással számol, a hiányt szeretnék a GDP 3 százaléka alatt tartani. Az államkincstárnál az első félévi adatok ismertetése után azzal érvelnek, hogy a költségvetésben közel 30 hrivnya-dollár árfolyammal számoltak, miközben az most 26 hrivnya körül moziktor Szkarsevszkij közgazdász ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2017 első fél évéhez viszonyított 13,7 százalékos növekedés gyakorlatilag megfelel az éves inflációs szintnek. Abban egyetért az állami pénzügyi hatósággal, hogy a kevesebb vámbevétel a vártnál erősebb hrivnyával magyarázható, de szerinte ez hamarosan helyrebillenhet. A szakértő szeptemberre teszi az ukrán fizetőeszköz devalvációját. Ezt a vas és az acél világpiaci árának aktuális csökkenésével, az agrárcélú export őszi visszaesésével és a fűtési szezon közeledtével hirtelen megugró gázimporttal magyarázza. Ekkor nagymértékben megnő a valuta iránti igény, miközben csökken a kínálat.

 

Forrás:

VG