A honosítottak nem kérhetnek menedékjogot

Az ország legnyugatibb csücskében élve, a schen­geni határok ölelésében érdemes egy pillantást vetni a szomszédos Magyarországra, hogy vajon ott mi a helyzet menekültkérdésben, számolnak-e nagyobb mennyiségű „kényszervándorral” az itteni helyzet eszkalációját tapasztalva. A témával kapcsolatban felmerülő kérdéseinket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH) továbbítottuk, ahol   dr. Szép Árpád, a hivatal menekültügyi igazgatója szolgált lapunknak felvilágosítással.

– Legelőbb is tisztázzuk, ki számít menekültnek, mikor beszélhetünk csoportos menekültekről, mit jelent a státuszuk? Ha valaki csak egymagában kel útra, az hova fordulhat, mi a teendője?

– Az a személy lehet menekült, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi, vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő. A család egységének biztosítása érdekében kérelemre menekültként kerül elismerésre a menekült családtagja (házastársa, ha a családi kapcsolat már Magyarországra érkezésüket megelőzően fennállt; kiskorú  gyermeke, kiskorú gyermek esetén szülője), valamint a menekült Magyarországon született gyermeke. A menekültstátusz visszavonásig vagy lemondásig illeti meg a menekültként elismert személyt.

Magyarországon a menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul, így Magyarországra érkezését követően, amennyiben a külföldi nyilatkozik nemzetközi védelem megszerzése iránti szándékáról. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelennie a menekültügyi hatóság előtt, de a menekültkérelem benyújtására irányuló szándékáról idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárása során is nyilatkozhat. Nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen, beléptetése előtt jelezheti az idegenrendészeti szerv munkatársának menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát.

Csoportos menekültek esetén beszélhetünk menedékesről, mely nincs számszerűsítve. A menedékjogról szóló törvény alapján a menekültügyi hatóság menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres, durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód miatt kényszerült elmenekülni. Menedékes státuszra, vagy­is ideiglenes védelemben való részesítésre a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében az Európai Unió Tanácsa vagy a magyar kormány döntése alapján kerülhet sor. A menedékes státusz csak az említett szervezetek által megjelölt időpontig – egy év, mely időtartam meghosszabbítható – áll fenn.

– Milyen jogokkal, ellátással, lehetőségekkel jár a menekült státusz?

– Szinte ugyanazok a jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint bármely magyar állampolgárt. Nem jogosultak ugyanakkor magyar útlevélre, nem rendelkeznek országos választójoggal és nem tölthetnek be magyar állampolgársághoz kötött állást.

Ugyanakkor a magyar állampolgárokkal azonos módon igénybe vehető szociális ellátásokhoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz és oktatáshoz való egyen­lő hozzáférésükön felül, amennyiben integrációs szerződést kötnek, olyan plusz pénzbeli támogatásokra jogosultak, mely segít nekik áthidalni egy idegen kultúrába történő beilleszkedés kezdeti nehézségeit. A menekült vagy oltalmazott az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az ügyfélnek vagy a vele közös háztartásban élő házastársának és egyenes ági rokonának Magyarországon nincs rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyona, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, illetve családos személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A menekültek és oltalmazottak rászorultságuk esetén státuszuk megszerzésétől számított legfeljebb hatvan napig jogosultak befogadó állomáson történő elhelyezésre, valamint ellátásokra és támogatásokra. A menekültügyi hatóság a menekülttel vagy oltalmazottal kérelmére, rászorultsága esetén integrációs szerződést köt. A kérelem a státusz megszerzésétől számított 4 hónapon belül terjeszthető elő, és időbeli hatálya az elismeréstől számított két évig terjedhet.

– Fordultak-e Önökhöz olyanok, akik a sorozás elől menekülve mentek Magyar­országra? A BÁH-nak van valamilyen terve az ebből adódó esetleges menekülthullám fogadására?

– A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem regisztrált növekedést az elmúlt időszakban az ukrán állampolgár kérelmezők vonatkozásában. Létezik egy munkacsoport a Belügyminisztérium irányításával, melynek tagja a BÁH is.

– Mi a helyzet abban az esetben, ha a honosítással magyar állampolgárságot szerzett személyek jönnek majd? Jár nekik valamilyen plusz jog, privilégium?

– Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára – ha a törvény másként nem rendelkezik –, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. Magyar állampolgárok nem nyújthatnak be Magyarországon nemzetközi védelem, menedékjog iránti kérelmet. Tehát a honosítással szerzett magyar állampolgárt ugyanazok a jogok illetik meg, mint bármely más magyar állampolgárt.

– Évente hány ember kér menedékjogot? Egyáltalán a menedékjog és menekült státusz között mi az érdemi különbség?

– Magyarországon az elmúlt években átlagosan 2-3 ezer menedékkérelmet regisztráltunk. A 2013. évben jelentősen nőtt a kérelmezők száma, tavaly közel 19 ezer főt, 2014 első félévében több mint 5 ezer főt jegyeztünk. 2013-ban a délszláv háború óta nem tapasztalt forgalom volt a határokon: nyolcszor annyian folyamodtak menekültstátuszért a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, mint egy évvel korábban. Az idei listát magasan vezetik az afgánok, 2143 kérelemmel, őket a szírek (1166) és a koszovóiak (530) követik, de vannak szomáliai, pakisztáni, palesztin, nigériai, ghánai és iráni menedékkérők is.

Dunda György KISZO