Elvándorol a magyar oktatás?

Kárpátalja 71 magyar tannyelvű iskolájában idén több mint 15,3 ezer magyar gyereket számoltak. Míg tavalyelőtt 1628, addig tavaly 1822 tanuló kezdte meg iskolai tanulmányait vidékünk magyarlakta járásaiban és a szórványvidéken. A Huszti, a Rahói és a Técsői járást magába foglaló körzetben 110, a Nagyszőlősiben 289, a Beregszásziban 612, a Munkácsiban (Szolyvát is beleértve) 382, az Ungváriban pedig 429 magyar elsőst számoltak.

Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatója szerint bár a kárpátaljai magyarság oktatási helyzete Ukrajna függetlenné válása után sokat fejlődött, ám az utolsó években egyes járásokban visszalépés figyelhető meg. Míg korábban, a 90-es években újabb magyar iskolák alakultak, addig napjainkban több megszűnik vagy tanulói-nevelői komplexummá válik, mint ahogy az a Kigyósi Általános Iskola, a Haranglábi Általános Iskola, a Beregszászi 8. Számú Középiskola esetében is történt.

Az 5 városi és a 29 beregszászi járási magyar tannyelvű iskolában a tavalyi 4311 tanulóval szemben idén 134-gyel kevesebben kezdték meg a tanévet. Nem indultak magyar osztályok a Haranglábi Általános Iskolában (4., 9. oszt.), a Csomai Középiskolában (5. oszt.), a Gecsei Általános Iskolában (6., 9. oszt.), a Csonkapapi Általános Iskolában (9. oszt).

Összevont osztályok (amelyek kevesebb mint 5 tanulót számlálnak) vannak a Haranglábi Oktatási-nevelési Komplexumban, a Halábori Általános Iskolában, a Rafajnaújfalui Általános Iskolában, az Asztélyi Elemi Iskolában. Csak 5 tanuló van több osztályban is a Borzsovai, a Nagybégányi, a Hetyeni, a Mezőgecsei, a Halábori, a Kisbégányi, a Sárosoroszi, a Rafajnaújfalui és a Csetfalvai Általános Iskolában, a Nagymuzsalyi és a Tiszacsomai Középiskolában.

A 100-on aluli, vagy ahhoz közeli tanulói összlétszámú iskolák, amelyeket bezárás vagy összevonás fenyeget: a beregdédai (118), hetyeni (55), bótrágyi (112), benei (86), nagybégányi (74), mezőgecsei (61), halábori (53), gúti (103), kisbégányi (103), sárosoroszi (73), csonkapapi (86), rafajnaújfalui (62), csetfalvai (65), beregsomi (85), a Beregszászi 9. Számú Általános Iskola (78), nagymuzsalyi (94), tiszacsomai (91).
– A megyében még két állami magyar gimnázium (Beregszász, Ungvár), egy állami líceum (Makkosjánosi), valamint hat egyházi alapítványi magyar líceum működik: négy református (Nagybereg, Nagydobrony, Tiszapéterfalva és Técső), egy római katolikus (Munkács) és egy görög katolikus (Karácsfalva), továbbá a főiskola mellett ebben a tanévben indult egy koledzs is. Az egyházi líceumok lecsökkentve a korhatárt, a felvételit már a 8. osztályos tanulóknak hirdetik. Ezáltal veszélyeztetik az általános és középiskolák létszámát. És még nem beszéltem a különböző ukrán és magyar nyelven is oktató szakiskolákról. Az adatok fényében úgy vélem, igencsak sötét felhők tornyosulnak az állami tanintézmények felett – szögezte le az igazgató, aki többek között azt is szóvá tette, hogy az oktatási reformok, valamint az emelt szintű érettségi rendszer nem igazságos a magyar tanulókkal szemben.
– A tesztközpontokban való érettségin az ukrán nyelv és irodalom tesztet ugyanúgy kell megoldani a magyar iskolát végző diáknak, mint az ukrán anyanyelvűnek. Ezen a téren minden eddigi kedvezményt elvettek tőlünk – emeli ki a beregszászi tanintézmény igazgatója.
Az Ungvári járás több intézményében ugyanakkor nőtt az elsősök száma. Az Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnáziumban, Csapon és Eszenyben két első osztály is nyílt. A Nagydobronyi Középiskolában és a Dayka Gábor Középiskolában pedig az elsősök nagy létszámának köszönhetően három magyar első osztályt indítottak. Az előbbiben 72, az utóbbiban pedig 66 tanulóval büszkélkedhetnek.

Keszler Sztella, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola igazgatója szerint nem kell tartanunk a magyar tanintézmények elukránosodásától. Az elmúlt években ugyan, főleg az utolsó három évben egyre több az elsősök száma.
– Minek köszönhető, hogy ilyen felkapott az intézményük?
– Nem népszerűségről van szó, hanem arról, hogy a szülők végre belátták, gyermekeik anyanyelvükön magasabb szinten el tudják sajátítani a tananyagot, ami nem elhanyagolható szempont továbbtanulásuk esetén. Viszonylag sok a vegyes házasságban született gyerkőc, és van egy-két ukrán nemzetiségű is. A mi iskolánk legfőbb célja, hogy minden jelentkezőt felvegyen. Hisz csak akkor él tovább a magyar nyelv, ha azt továbbadjuk a fiataloknak – szögezi le a középiskola igazgatója.
A Munkácsi járás magyar településein a szülők rendszerint egyértelműen a magyar iskola mellett döntenek. Ezt mi sem igazolja jobban, mint, hogy Csongoron, Barkaszón, Szernyén és Dercenben két magyar első osztály is indult, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában pedig három. Ez utóbbiban összesen 428 gyerek tanul, ebből mintegy 62 elsős.
– Minden szülő saját belátása szerint dönt, hogy hova szeretné beíratni csemetéjét. Nálunk nőtt a tanulók száma – nyilatkozta Schink István, a Munkácsi 3. Sz. II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója.

Az Aklihegyi Oktatási-nevelési Komplexumban jelenleg kilencvenöt iskolás és húsz óvodás van. Mint Béres István igazgató megjegyzi, az iskolások létszáma stagnál, nehéz behatárolni, hogy a szülők az adott évben a magyar vagy az ukrán nyelvű tanintézménybe íratják be csemetéjüket.
– A mostani tanévet nyolc elsőssel kezdtük. Időközben az egyik gyerek, mivel a szülei lakhelyet változtattak, átiratkozott egy szomszédos iskolába. Jövőre néhánnyal több, tíz, tizenkét elsősre számítunk – mondja Béres István.
A Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola és a Tiszabökényi Általános Iskola 2-2 első osztállyal kezdte a tanévet. Tiszaújhelyen, jó néhány év kimaradás után, ismét indult magyar osztály.
Kárpátaljáról a tavalyi 6894-gyel szemben idén csaknem kétszer annyian, közel 11 426-an jelezték, hogy részt kívánnak venni az emelt szintű érettségin. A kérdés már csak az, hogy a rekordszámú érdeklődés a hazai felsőoktatási intézmények felvételijénél is megmutatkozik-e.