Kiszivárgott az közigazgatási reform kárpátaljai tervezete

A Kárpátaljai Megyei Tanács tegnapi ülésén végül nem került napirendre a közigazgatási-területi reform témája, de a GolosKarpat úgy tudja, a képviselők között már kiosztottak egy tervezetet.

Az idézett honlap birtokába jutott dokumentum szerint nagyjából negyven közösséget (hromada) alakítanának ki, ami a tervek szerint a legkisebb közigazgatási egységnek számítana a mai község helyett. Ezekből állnának össze a járások (povit), s azokból a régiók a mostani megyék helyett. Kérdéses, megvalósulhat-e a KMKSZ régi álma, a magyarok lakta Tisza-melléki járás…

Mindenesetre, ha hinni lehet a nyilvánosságra került tervnek, a közösségek között találni több olyat is, ahol feltehetőleg többségében lennének a magyar ajkúak. Talán ilyen lenne a Csapi, a Bátyúi, a Beregszászi és a Tiszapéterfalvai közösség (hromada). S ezekből alakulhatna egy önálló járás (povit) is. Azonban több magyar falu is átkerülne ukrán többségű közösségbe, leginkább az Ungvári és a Nagyszőlősi járásban látni erre veszélyt.

A legkisebb közösségek olyan tízezer fő körül lennének, de találni gigaméretűt is, például az Ungvári, a Munkácsi vagy a Huszti közösségek népessége meghaladná a százezret. A GolosKarpat úgy tudja, a reform következtében Ukrajnában eltűnne 340 járás és legalább tízezer falu.
A megyei tanács már említett ülésén kritikaként fogalmazódott meg, hogy kisközösségi szinteken nagyon rossz az informáltság, az emberek nem értik, miről is szól ez az egész decentralizációs folyamat, s eleve, hogy mi szükség van rá. Ezért döntöttek úgy, hogy érdemben csak a következő tanácskozásukon foglalkoznak a tervekkel.

A KárpátHír nemrég írt arról, hogy a Kijevben kitalált átalakítás veszélybe sodorhatja Kárpátalja önállóságát.