Szolyván emlékeztek az 1944-es novemberi eseményekről

Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a kárpátaljai magyarság – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Szolyván, a kárpátaljai magyar férfilakosság szovjet lágerekbe történt 1944 novemberi elhurcolásáról való megemlékezésen.

A deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban Semjén Zsolt hangsúlyozta: „ahol állunk, temető, 15 ezer ártatlan honfitársunk tömegsírja”. Erről negyven esztendőn keresztül beszélni sem lehetett, holott nincs olyan kárpátaljai magyar család, amelyet a háború utáni megtorlás ne érintett volna – tette hozzá, megjegyezve, hogy változik a világ, s a Szovjetunió a történelem szemétdombjára került.

Abban a történelmi pillanatban – folytatta – voltak, akik úgy érezték, hogy méltó emléket kell állítani a mártíroknak. Az 1989-es gondolatot tettek követték, és 1994. november 22-én felavatták az emlékparkot – emlékeztetett. „Nagy esemény volt ez az ötvenedik évfordulón, de mégsem örülhettünk felhőtlenül. Magyarországon, az akkori kormányzatot hidegen hagyta a határon túli magyarok sorsa, sem a televízió, sem a napilapok nem tudósítottak az eseményről; és addigra már a kárpátaljai magyarság soraiban is felütötte a fejét a megosztottság” – mutatott rá.

Semjén Zsolt kifejtette, az elmúlt húsz évre visszatekintve az eredményeket kell hangsúlyozni: a kárpátaljai magyarság önszerveződését, a kulturális és karitatív szervezetek megalakulását és áldozatos munkájukat. De nem mehetünk el szó nélkül az ellentétek mellett sem, mert a megosztottságnak az egész magyarság látta kárát – mondta, megállapítva, hogy a nemzet szolyvai Golgotáján már tavaly csírájában megjelent a megegyezés lehetősége, hiszen a Munkács-Szolyva utat végig gyalogló, örvendetesen nagy létszámú fiatal nemzedék felemelő módon adta meg a tiszteletet az áldozatoknak. „Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a magyarság” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az októberi ukrajnai önkormányzati választások mindennél ékesebben bizonyították, hogy csak összefogással lehet eredményeket elérni.

„Nagy siker ez a kárpátaljai magyar közösség számára: a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet (a Szolyván hosszú idő óta először közösen emlékező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)) összefogásának köszönhetően kiemelkedő eredmény született. A kárpátaljai magyar közösség megmutatta erejét, és bebizonyította, hogy képes kiállni saját érdekeiért” – hangoztatta. Úgy vélte, ezáltal sikerült megállítani, sőt visszafordítani az elmúlt tíz évben kialakult negatív tendenciát, hiszen a kárpátaljai magyar közösségeknek lesz érdekképviselete a megyei, járási, városi és helyi önkormányzatokban, és magyar képviselők nélkül ezek a testületek nem hozhatnak döntést.
A magyar kormány kezdettől fogva kezdeményezője és támogatója volt a két magyar szervezet összefogásának, s a kárpátaljai magyar közösség az összefogással megragadta a történelmi lehetőséget – mondta Semkén Zsolt.

Kifejtette: ismerve az áldatlan ukrajnai állapotokat, a magyar állam segítő kezet nyújt a kárpátaljai magyaroknak, így a magyar kormány külön pályázati támogatásban részesíti a kárpátaljai magyar pedagógusokat, lelkészeket, hitoktatókat, egészségügyi dolgozókat, valamint az óvodai gyermekétkeztetést. A magyar kormány számára fontos – az etnikai határokon átlépve – az egész kárpátaljai magyar közösség segítése, így például a magyarországi önkormányzatok által felajánlott támogatások, illetve a kárpátaljai gyerekek magyarországi táboroztatása – emelte ki.

Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyar mártírok áldozata nem volt hiábavaló. Utalva a 70 évvel ezelőtti háborús eseményekre a kelet-ukrajnai háborús konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazta.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke emlékezésében kifogásolta, hogy az ukrán állam még mindig nem rehabilitálta a 71 évvel ezelőtti kárpátaljai deportálások ártatlan magyar áldozatait. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán parlament hamarosan megszavazza azt a törvénytervezetet, amelyet képviselőként még Gajdos István terjesztett a törvényhozás elé a bolsevik terror ártatlan kárpátaljai magyar áldozatainak hivatalos megkövetéséről.

Először vett részt szolyvai megemlékezésen Kárpátalja megye kormányzója Hennagyij Moszkal személyében, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy Kárpátalján mindig békében éltek a különböző nemzetiségek. Hangsúlyozta, hogy soha nem ismétlődhetnek meg a hét évtizeddel ezelőtti tragikus események.

A kárpátaljai magyar történelmi egyházak püspökeinek gyászszertartása után Semjén Zsolt, az ukrajnai magyar diplomáciai képviselet és a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői, a magyar és az ukrán parlament jelen lévő képviselői, valamint Kárpátalja megye kormányzója megkoszorúzta a sztálini terror magyar áldozatainak emlékművét.

mti nyomán