Krímiek kritikája Kijevnek

Ukrajnai szakértők bírálták a kijevi kormányzatot, amiért szerintük rengeteg lehetőséget szalasztott el a múlt évben, amellyel javíthatott volna a 2014 tavaszán Oroszország által bekebelezett Krím félszigeten élők helyzetén.

A Kijevben megrendezett sajtótájékoztatón Olga Szkripnik krími jogvédő arra hívta fel a figyelmet, hogy az elcsatolt félszigeten rendszeressé és széleskörűvé vált az emberi jogok megsértése, az utóbbi időben erősödött a politikai nyomásgyakorlás is. „Meg kell állapítanunk, hogy a kormányzatunk intézkedései nem a krímiek védelmére irányultak” – szögezte le. Ezt alátámasztandó, aggodalmát fejezte ki, hogy a félszigettel szemben a kormány által elrendelt termékblokád az ott élő hétköznapi emberek jogainak és szabadságának további korlátozásához vezet, ráadásul a korrupciót is még inkább kiterjeszti. Hibásnak ítélte azt az elgondolást, amellyel a kijevi politikai vezetők „egy kalap alá veszik” a Donyec-medencét és a Krím félszigetet, és utóbbit is teljesen el akarják vágni Ukrajna többi részétől. A jogvédő emellett nem találta kellően hatékonynak az állam tavalyi tájékoztatási politikáját a Krímmel kapcsolatosan.

Roman Martinovszkij ügyvéd, az emberi jogok regionális központjának szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy még léteznek ugyan az ügyvédi kamara helyi részlegei a félszigeten, azon belül Szevasztopol városában, de nem működnek.

Andrij Scsekun, a krími üzleti és kulturális együttműködési központ, az Ukrán Ház vezetőségének tagja azt kifogásolta, hogy a félsziget egyetlen ukrán  felsőoktatási intézményét sem helyezték át az ország más területére, mint ahogy azt megtették a Donyec-medence esetében. „Csak egy egyetem áthelyezését kértük Herszonba, de süket fülekre találtunk. Az állam gyakorlatilag szabotálja ennek a kérdésnek a megoldását” – jelentette ki. Fontosnak nevezte a gyerekek online távoktatásának megoldását ezeken a területeken. „Szeptember 30-án volt egy közös rendezvényünk az oktatási minisztériummal, és ott hallottunk először arról, hogy a 2016-os költségvetésben állítólag 10 millió hrivnya van erre a célra elkülönítve” – mondta, hozzátéve, hogy máig nem kaptak viszont konkrét választ arra, hogy jóváhagyták-e az alap felhasználását a krími diákok távoktatására.

Forrás: MTI