Kárpátaljai magyar népfogyatkozás

A 6000 lakosú Nagydobronyból tavaly több mint 1500-an vállaltak munkát az Európai Unió valamely tagállamában. Popka János polgármester szerint a tendencia idén csak növekszik: januárban többen indultak útnak, mint a múlt év azonos időszakában.

– Immár nem csak az indítja útnak az embereket, hogy nem akarnak katonák lenni. A fő motiváció a pénz – szögezi le Popka János. – Legyünk őszinték: ha valaki ezer eurót megkereshet egy hónapban – bár ott sem könnyű a munka, s rabszolgasors az egész –, az hrivnyára váltva már szép pénz.
Községünkben egyre nagyobb méreteket ölt a munkaerőhiány. Az egyik kávézó bezárt, mert nincs eladó, egy nívós étteremből megy a szakács és a takarítónő is. Az ismert szórakozóhelyen úgyszintén alkalmazottakat keresnek.

Ráadásul ha a fiatalok elmennek, márpedig elmentek, a vendéglátóipari egységek forgalma is jelentősen visszaesik.

S ha egy-két hétre haza is jönnek, arra az időszakra egy kávézó sem indul újra. De más példát is említhetek. A fafeldolgozó üzemben százan dolgoznak. Ma már a munkások fele nem helybeli. A vezetés a Perecsenyi járás településeiről hozza őket, és máshonnan is, mert idehaza nincs elegendő dolgos kéz. Sőt, még a környékbeli községekben sem, mert az ottaniak is külföldre mentek. Tavaly még csongoriak is dolgoztak a cégnél, de ma már ők is továbbálltak.

Hogy mindez milyen hatással lesz például a messze földön híres fóliás zöldségtermesztésre, azt nem nehéz megjósolni. A község vezetője szerint a melegházak száma valószínűleg csökkenni fog, hogy mennyivel, az egyelőre kérdéses.

Már a múlt évben is megfigyelhető volt, hogy amikor Németországban megkezdődött a mezőgazdasági szezon, azon belül a szamóca és az uborka szedése, a nagydobronyi asszonyok is útnak indultak. S akik így tettek, azok az idén is készülődnek.

A 3500 lakosú Gáton nagyon sok fiatal a katonai mobilizáció elől menekülve talált magának munkát Nyugaton. Időközben persze hazalátogattak – immár „teli zsebbel”. Ezen pedig alaposan felbuzdultak azok, akik itthon maradtak. Olyanok is a külföldi munkavállalás mellett döntöttek, akiket nem fenyegetett a katonai behívó. Komoly hullám indult akkor is, amikor egy kis időre 16 hrivnyáról 40-re ugrott a dollár árfolyama.

– Ezek a fiatalok egyszerűen csak normálisan szeretnének élni, érvényesülni – hangsúlyozza Lokita István polgármester. – A legfőbb célterület Csehország, Szlovákia és Anglia. Meglepő módon nagyon sokan a szigetországban találták meg számításukat.

Magyarország már nem igazán célország. Ott jobbára azok dolgoznak, akik még évekkel ezelőtt vágtak bele a vendégmunkáslétbe. Úgy vélem, jelenleg a lakosság 15–20 százaléka dolgozik külföldön. Örömteli viszont, hogy ők is itthon érzik jól magukat. Mert ha külföldön is keresik meg a kenyérre valót, a hazájuk itt van.
Gáton is érezhető a munkaerőhiány. A központban lévő vállalkozás egy éve nem tud elegendő alkalmazottat toborozni, mert nincsenek jelentkezők. A helyi középiskolát tavaly hat pedagógus és két munkás hagyta ott. A hiányt a tanintézmény egyelőre meg tudta oldani oly módon, hogy a helyben maradt tanárokra több óra jutott, s egy-két új embert is sikerült felvenni.
– Ha ilyen mértékben folytatódik a hrivnya elértéktelenedése, nem tudom, mi lesz a következő tanévben – jegyzi meg Lokita István. Elmondása szerint az óvodát is otthagyták ketten, holott ott dolgozni „slágernek” számított a településen, mindenki oda szeretett volna kerülni. Most odáig fajult a helyzet, hogy az emberek nem szívesen dolgoznak állami intézményben. A községháza is nehézségekkel néz szembe: február 12-étől főkönyvelő nélkül marad. És nem lesz könnyű olyan embert találni, aki 1400–1500 hrivnyás fizetésért ilyen felelősségteljes munkát elvállalna.

Zsidik Sándor, Szernye és Barkaszó polgármestere egyelőre nem tapasztal munkaerőhiányt. Eddig egy kisvállalkozás sem zárt be azért, mert az alkalmazottak külföldre mentek, vagy ha így tettek, ne tudták pótolni őket. Az oktatási intézményekben viszont akad üres állás.
– A két településnek összesen mintegy 4500 lakosa van. Becsléseink szerint az itt élők legalább tíz százaléka, azaz nagyjából 450 fő tanul vagy dolgozik Kárpátalja határain túl – jegyzi meg Zsidik Sándor. – Nem jellemző, hogy egész családok mennének az Európai Unióba. Elsősorban a férfiak döntenek a külföldi vendégmunka mellett. Különösen sokan tettek így a múlt évben. A fő célterület Magyarország, Németország, Ausztria és Csehország.

A 3500 lakosú Salánkon egyelőre annak ellenére sincs munkaerőhiány, hogy a lakosság 20–25 százaléka immár külföldön dolgozik. Aljohin Viktor polgármester szerint azonban a folyamat elindult. A salánki munkavállalók fő célterülete Anglia, Franciaország, Hollandia és Németország.

– Tudjuk, milyen keveset érnek az itteni fizetések. A családok úgy döntenek, hogy többnyire a férj, esetenként a feleség külföldön vállal munkát, hogy meg tudjanak élni, hogy itthon tudjanak tovább élni. Aki betölti a 18-ik életévét, ugyanígy tesz. Háromhavonta, félévente jönnek haza, hogy újra láthassák szeretteiket – teszi hozzá Aljohin Viktor.

A polgármester szerint nincs sok remény arra, hogy megfordul a tendencia. Azaz évről évre mind többen állnak majd vendégmunkásnak, aminek következtében nemcsak a vállalatokat, hanem a közszférát, tehát az önkormányzatot, az iskolát és az óvodát is munkaerőhiány fogja fenyegetni. Katasztrófához vezet, hogy fizetésemelés kilátásban sincs, hogy a jelenlegi államvezetést hidegen hagyja, miből élnek meg az emberek.

A cikk megjelent a KISZÓ -ban