„Két országban élnek a kárpátaljai magyarok”

Egyes vélekedések szerint a donbásszi háború azért robbanhatott ki, mert keveset lehetett hallani ezekről a régiókról és az ott élő nemzetiségek problémáiról. Ezt megelőzendő, most egy akció keretében ukrán irodalmárok keresik fel az ország többnemzetiségű régióit.

Andrij Kurkov ukrán író kezdeményezésére és a Kulturális Minisztérium támogatásával párbeszéd indult az ország nemzetiségileg legnehezebb régióival. Tucatnyi ukrán irodalmár utazott az Odessza megyében lévő Besszarábiába, ahol moldávok, bolgárok, gagauzok és oroszok élnek, és megdöbbenve, de megnyugodva tértek haza. Ott senki sem szeretne a donbásszi sorsra jutni. Ezután Kárpátaljára jöttek, ahol a helyi írók fogadták őket.

Az első, amit észrevettek, hogy az egymással szomszédos Nagyszőlősi és Beregszászi járásban eltérőek a problémák. A Beregszászi járás lakosságának 75 százaléka magyar ajkú, míg a Nagyszőlősi járásban élők 75 százalék ukrán nemzetiségű. Beregszászon a magyarok és ukránok nagyjából egyforma arányban vannak és bár konfliktusmentesen élnek együtt, egy fal van közöttük. Az irodalmárok itt folytatták a legélesebb párbeszédet, de igazság szerint azon csak az ukrán közösség vett részt.

Azt vették észre, hogy a magyar közösségek nem akarnak kikerülni a kárpátaljai egységes ügyek menetébe és csöppet sem érdekli őket az ukrajnai helyzet alakulása és megelégednek a magyarországi kapcsolattal.

Ukrajnát csak egy lakóterületnek tekintik, de erre a sors alakulása vitte a magyarokat, hisz a trianoni békediktátum egy hatalmas szeletet vágott le Magyarországból egy évszázaddal ezelőtt. Az ukrán irodalmárok nagyon meglepődtek, hogy más jársokkal ellentétben a Bereg-vidéki települések házaik viszonylag szegényesek.

Tiszapéterfalvát is megemlítik, ami az egykori kolhoznak köszönhette a felvirágzását. Itt is magyarok élnek többségben, de mint megjegyzik a legutóbbi népszámlálás óta jóval kevesebben lehetnek.

Csak a péterfalvi iskolából az utóbbi néhány évben hét tanár család utazott el külföldre.

A legműveltebbek és legtehetősebbek utaznak ki. Van, akit a háború, mások az anyagi nehézségek, de olyan is, aki a nyelvi különbségek miatt utazott ki az országból.

A kárpátaljai magyarok megtanultak két országban élni. Két útlevelük van, Magyarországról kapnak nyugdíjat és szép életet élhetnek Ukrajnában.

De ezt csak a nyugdíjasok engedhetik meg maguknak.

Az irodalmárok megerősítették, hogy a magyar falvakra jellemző a munkamigráció és ez a választásokon is jól kivehető, ahol a magyar részvételi arány elég alacsony. Senki sem tudja mennyi magyar hagyta el a megyét az elmúlt 15 évben és az irodalmárok szerint erre a magyar szervezetek sem kíváncsiak. Felfigyeltek a magyar összegfogásnak köszönhető választási sikerre. Beszámoltak kettős állampolgárság intézményéről, aminek köszönhetően úgynevezett „új magyarok” jelentek meg, akik még csak nem is ismerik a magyar nyelvet.