15 évig is eltarthat az uniós jogharmonizáció Ukrajnában

Az európai uniós társulási megállapodás keretében a szabadkereskedelemről kötött szerződés fontos lépés ahhoz, hogy Ukrajna akadálymentessé tegye piacai elérését, ugyanakkor a jogharmonizáció 7-15 évig tartó folyamat is lehet – mondta Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója csütörtökön Kijevben.

A főigazgató a visegrádi négyek (V4) gazdasági reformtapasztalatainak átadásáról tájékoztatta a sajtó képviselőit.

Közölte, Ukrajnában a gyors privatizáció kifizetődőbb, mert feltétlenül szükséges a költségvetés bevételeinek növelése. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy mindez strukturális reformok nélkül nem hozza meg a várt eredményt.

Fontosnak nevezte, hogy Ukrajna teremtsen kiszámítható környezetet a külföldi befektetők számára egyebek mellett a nemzeti valuta stabilizálásával és új jogszabályok megalkotásával.

Meggyőződését fejezte ki, hogy a V4 országok, amelyek 10-15 éve mentek végig ezen a folyamaton, frissebb tapasztalatokkal rendelkeznek, mint a nyugati uniós államok, hasonló kulturális és történelmi háttérrel rendelkeznek, segítségükkel érzékelhetően gyorsítani tudják az ukrajnai gazdasági reformokat.

Vasa László, főigazgató-helyettes a sajtótájékoztatón elmondta, hogy négy szektor fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a visegrádi országok szakértői ukrán partnereikkel: a mezőgazdaságot, az autóipart, az energetikát és az informatikát.

A mezőgazdaságban Ukrajna hatalmas potenciállal rendelkezik, de a beruházások hiánya okozza a legnagyobb problémát az ágazatnak. Elsősorban a jogszabályi környezeten kell változtatnia Ukrajnának oly módon, hogy

szabályozott legyen a biztonságos, hosszú távú bérlet, majd a későbbiekben lehetővé váljon a földtulajdon szerzése is, hogy vonzza a külföldi működő tőkét az agrárágazatba.

Komoly probléma a nagy holdingok meghatározó szerepe a mezőgazdaságban. A munkahelyteremtés szempontjából fontos lenne, a kisgazdaságok kialakulásának elősegítése – mondta.

Az autóiparban Ukrajna előnye az olcsó, szakképzett munkaerő, ugyanakkor több energiát kell fordítani az országban a fiatalabb generációk szakképzésére a munkaerő-utánpótlás érdekében. Komoly hiányosságként emelte ki, hogy nincs átfogó stratégiája a kormányzatnak a szektor fejlesztésére, valamint a beszállító alvállalkozók gyakran nem tudnak megfelelni az uniós minőségi követelményeknek.

Jelentős kihívásnak nevezte a főigazgató-helyettes az ukrajnai energiaszektor átalakítását. Kiemelte, hogy a kijevi kormányban és a szakintézetekben már hozzáláttak egy hosszú távú stratégia kialakításához. Megjegyezte, hogy

amint elkészül egy egységes álláspont, azután lehet majd a privatizációval foglalkozni.

Szorgalmazta, hogy a megújuló energiaforrások kapjanak nagyobb részesedést. Példaként említette a biomassza energetikai célú hasznosítását, amire Ukrajnának jó adottságai vannak.

Az informatikai területen Vasa László szerint Ukrajna vonzó befektetési célország az olcsó, szakképzett munkaerőnek, valamint a viszonylag alacsony befektetési költségeknek köszönhetően. Hiányosságként említette, hogy az adózási rendszer Ukrajnában nem veszi figyelembe az ágazat sajátosságait. Különösen fontosnak nevezte a technikai infrastruktúra fejlesztését, amihez viszont uniós programokon keresztül szerezhet pénzügyi forrásokat Ukrajna.
(MTI)