Harc Brüsszel és Moszkva között – ki arat majd Ukrajnában?

A hatalmas ország gabonaföldjeit a történelem során sokszor aratták le idegen hatalmak, így van ez a XXI. században is. S amíg Ukrajna keleti felében fegyverek ropognak, addig Kijev az Európai Unióval egyezkedik. Brüsszelnek annyira fontos elfogadtatni az ukránokkal megkötött szabadkereskedelmi egyezményt, hogy még a híres demokratikus elveivel is szembemegy. Az Iránytű Intézet vezető elemzőjével az Alfahír készített riportot.

MIÉRT FONTOS ENNYIRE AZ EU-NAK UKRAJNA?

Az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás kérdésének vizsgálatakor nem hagyhatók figyelmen kívül a geopolitikai vonatkozások. Az orosz érdekszférából kiszakadó Ukrajna új, nyugati orientációját olyan kétoldali megállapodásokkal igyekszik megerősíteni, amelyektől európai perspektívát, gazdasági fejlődést és politikai stabilitást remél”

– magyarázta Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője.

Az ukrán kormány pozícióját sok szempontból Európa-politikájának, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való megegyezésének sikere határozza meg. Az utóbbi kitétel már csak azért is fontos, mert az EU és az IMF pénze nélkül Ukrajna csődbe menne.

Kovács János arra emlékeztet, hogy az EU a későbbi bővítés meglebegtetésével és különböző, kétoldalú megállapodások megkötésével igyekszik érvényesíteni a politikai befolyását a térségben, ám az Ukrajnára jellemző állapotok miatt nem véletlen hogy az EU sem a Keleti Partnerség keretében, sem egyéb tárgyalást, megállapodást követő deklarációban nem tett ígéretet Ukrajna számára a teljes jogú EU-tagságra vonatkozóan. Ukrajna emiatt többször hangot is adott csalódottságának.

„Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg Oroszország Ukrajna legnagyobb exportpiaca: az ukrán nemzetközi kereskedelemnek csaknem egynegyede itt realizálódik. Az EU 2014-ben 17 milliárd euró értékben exportált Ukrajnába, míg az import volumene 14 milliárd eurót tett ki (tehát 3 milliárd eurós többletet mutatott a külkereskedelmi mérleg az unió javára). Ukrajna egyébként csak 1 százalékát adja az EU külkereskedelmének”

– fogalmazott Kovács János.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a recept most is ugyanaz, mint a többi egyezmény esetében: az ukrán vezetés gazdasági növekedést remél, ám arról már nem esik szó, hogy mi lesz a nyugati gazdasági szereplőkkel szemben versenyképtelen vállalkozásokkal, gazdálkodókkal.

A szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazása – ami tulajdonképpen a 2014 márciusában aláírt társulási szerződés gazdasági része – perspektivikusan azt is jelenti, hogy Ukrajna végleg elkötelezi magát az európai integráció mellett.

Ami az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás várható hatásait illeti, nem elhanyagolható az agráripari és élelmiszerexport kérdése: az EU már most is Ukrajna egyik legnagyobb kereskedelmi partnere a mezőgazdasági cikkek vonatkozásában. Az EU szinte minden tarifát azonnal eltöröl, míg Ukrajna meghatározott ideig és feltételek mellett védheti saját piacát.

Becslések szerint Ukrajna 20 százalékkal növelheti agrár-élelmiszeripari cikkeinek exportját (főként dohány, gabona, hús, illetve egyéb fogyasztási javak).

Az olajos magvak exportja szintjén profitálhat a megállapodásból. Általános várakozás, hogy Ukrajna, mint jelentős mezőgazdasági termelő, a komparatív előnyöket kihasználva profitálhat a megállapodásból (ez hazánk mezőgazdaságára is komoly kockázatot jelent). Ukrajnának alkalmazkodnia kell az EU-előírásokhoz a pénzügyi szolgáltatások, a telekommunikáció, a postai és futárszolgálatok, tengeri szolgáltatások terén is. Az ukrán importvámok csökkentése várhatóan 7 százalékkal növeli a behozatal volumenét.

A cikket teljes terjedelmében ITT olvashatják.