Sokkoló adatok: 9300 halottnál tart az ukrán konfliktus

Az ukrán kormányerők és az oroszbarát felkelők között dúló kelet-ukrajnai konfliktus 2014 áprilisi kirobbanása óta 9333 halálos áldozatot szedett és 21 396 sebesülttel járt – mondta helyi idő szerint csütörtökön az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese a Biztonsági Tanács (BT) ülésén.

Taye-Brook Zerihoun emlékeztetett arra, a legutóbbi incidens április 27-én történt a kelet-ukrajnai Donyeck városa közelében fekvő Olenyivka településen, ahol a tűzharcokban legkevesebb négy polgári lakos meghalt és nyolcan megsebesültek. A főtitkár-helyettes azt mondta, az utóbbi hetekben a fegyveres konfliktus a 2014 augusztusa óta nem tapasztalt hevességgel lángolt fel.

Zerihoun az ellenségeskedés beszüntetésére szólította fel a feleket, és bírálta őket, amiért akadályozzák a 2015. február 14-én Minszkben Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország által megkötött tűzszüneti megállapodásban foglalt nemzetközi megfigyelő misszió munkáját.

Az ENSZ BT 2015 decembere óta először tűzte napirendjére az ukrán válság megvitatását. Az ülés alatt az orosz és ukrán felek egymást vádolták a harcok ismételt elharapódzása miatt.

VÁDAK

Az ukránok szerint Oroszország 34 ezer fős orosz, valamint külföldi és helyi fegyveresekből álló katonai erőt vezényelt a Donyec-medencébe, és ezt az erőteljesen felfegyverzett egységet közvetlenül orosz tábornokok és tisztviselők irányítják. Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy az egységet jobb fegyverekkel látták el, mint a legtöbb NATO-tagállamot, pedig az oroszok azt állítják, hogy a fegyvereiket a helyi vaskereskedésekben szerezték be.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet véleménye szerint viszont az ENSZ-t a válság ideje alatt propagandaplatformként használták, és úgy vélte, a csütörtöki ülés is csupán időhúzás, mialatt Ukrajna a minszki megállapodásban kijelölt semleges zónában fekvő városokat foglal el.

Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia egyaránt a „konfliktust szító orosz agressziót”, a Krím félsziget több mint két évvel ezelőtti „megszállását” és a Moszkva által nyújtott „támogatásokat” ítélte el.

mti