„Végeztünk egy keresést az adatbázisunkban, hogy lássuk, találunk-e olyan szavakat, amelyek ma már sértőek vagy idejétmúltak.
A néger szó tizenháromszor, a hottentotta egyszer fordult elő, ezeket megváltoztattuk Afrikaira” – közölte Peter Norgaard Larsen, a múzeum gyűjteményi igazgatója a Politiken című lappal. Hottentottának a holland felfedezők nevezték el a Jóreménység fokánál élő afrikai őslakókat furcsa nyelvük miatt.
A dániai intézmény a Rijksmuseumtól vette az ötletet. A világhírű amszterdami múzeum hónapokkal ezelőtt járt el ugyanígy. A koppenhágai galéria az 1609 és 1959 közötti műalkotásokat vett górcső alá, az érintett művek között vannak a dán Nicolai Abildgaard és a holland Karel van Mander III – IV. Keresztély dán király udvari festője – alkotásai.
A galéria intézkedése nem talált osztatlan támogatásra, más dániai múzeumok vezetői és politikusok is bírálták.
„Nem akarok beleszólni abba, hogy a múzeum miként mutatja be műveit, de személy szerint azt gondolom, hogy szegényebbé tesszük Dániát, ha elfelejtjük gyarmatosító múltunkat” – mondta Bertel Haarder kulturális miniszter, a liberális párt politikusa. A kormányt támogató jobboldali, populista Dán Néppárt kulturális ügyekben illetékes szóvivője, Alex Ahrendtsen
hülye, történelmietlen és minden tudományos alapot nélkülöző
döntésről beszélt.
Camilla Mordhorst, a dán nemzeti múzeum szóvivője közölte, hogy ők megtartják a gyűjtemény kolonialista kifejezéseit, mert az emberek közötti egyenlőtlenség, amelyet leírnak, az adott kort jellemezték.
A Rijksmuseum szóvivője, Jacobien Schneider az üggyel kapcsolatban azt tudatta, hogy a múzeum archívumában megőrizték az alkotások régi címét, „mert az része a történelemnek”.
mti
