Kárpátaljai kalandozók Lyonban

Kárpátaljai magyar drukkerek is ott voltak a magyar válogatott Portugália elleni 3–3-as döntetlenre végződött mérkőzésén Lyonban, részt vettek a mérkőzés előtti szurkolói felvonuláson, megélték a fordulatokban, pazar gólokban gazdag meccset és az utána következő ünneplést – írja a KISZÓ.

Akár már helyszíni Eb-tudósítónknak is nevezhetnénk Fejes Norbertet, hisz kérésünkre Marseille után ezúttal Lyonból is jelentkezett, megírta, mi történt a magyar–portugál előtt, közben és után. A beregsomi születésű, Budapesten élő drukker azzal kezdte, hogy a lyoni utcai vonulás méreteiben és hangulatában is elmaradt a Marseille-itől.

– Ebben közrejátszhatott az is, hogy a találkozás helyszínét az utolsó napokban változtatták meg. Lyon egy teljesen más típusú város, mint Marseille: több a zöldterület, kisebbek az utcák (szemben a nagy Marseille-i sugárúttal) – írta a kárpátaljai drukker. – Itt a beléptetést is nehezebben oldották meg a szervezők: szűk utcában, tűző napon kellett állnunk több mint egy órán át, mire bejutottunk a stadionba. Bent viszont már ugyanolyan volt a hangulat mint Marseille-ben, sőt! A magyar szurkolók itt is sokkal többen voltak, mint a portugálok, s Gera fantasztikus gólja megadta az alaphangot. Az első félidőben (de tulajdonképp az egész meccsen) csak magyar szurkolás volt, a portugálok csupán a góljaiknál hallatták a hangjukat. E meccs minden kétséget kizáróan az Eb eddigi legjobb mérkőzése volt, a magyar válogatott olyan játékot mutatott be, olyan focit játszott, amit még most is nehéz elhinni – fogalmazott.

Fejes Norbert úgy vélte, a portugál csapat tulajdonképp Ronaldónak, az ő klasszisának köszönheti, hogy nem esett ki, mert ezen a délutánon a nagybetűs CSAPAT a magyar volt a pályán!

– A legjobb, hogy az Eb előtt gyakorlatilag leírt magyarokat mára más nemzetek szurkolói egy lapon emlegetik a legjobb válogatottakkal – emelte ki. – Több portugál, angol és francia drukker is gratulált nekünk a válogatott teljesítményéhez, és öröm volt hallani, hogy Puskás, Kocsis, Albert, Bene vagy Guttmann Béla neve mellett most már tisztában vannak azzal, ki az a Gera, Király vagy Dzsudzsák! Nem beszélve arról, hogy egy angol drukker véleménye szerint a magyarok szurkolnak a legjobban az ebén. Az éjjel, úgy tűnik, tényleg soha nem érhet véget – vasárnap estig legalábbis biztosan nem! Mi ott leszünk Toulouseban és továbbra is teli torokból buzdítjuk majd a csapatot! Hajrá, magyarok! – zárta szavait Fejes Norbert, aki remélhetően a belgák elleni nyolcaddöntő után is örömittasan tudósítja majd a KISZó-t.

A magyar foci egy családdá kovácsol

Elképesztő volt a magyar válogatott Portugália ellen – is! – írta lapunknak útban hazafelé, egy müncheni sörözőből a mezőgecsei Mikecz Gyula, aki testvérével és édesapjával vágott neki a több ezer kilométeres útnak. – Még mindig nem hiszem el. Ott ültem a lyoni stadion lelátóján, és mégsem. Nem besunnyogtunk a tizenhat közé a portugálok és az osztrákok mögött, hanem csoportelsőként jutottunk a tizenhat közé.

Gyula megírta, hogy már az odavezető út is nagyon nagy élmény volt számukra. Az autópályán a magyar rendszámú autókban ülők integettek, dudáltak egymásnak. Lyonban a meccs előtti napon nagyon sok magyarral találkoztak és megdöbbentő volt, hogy teljesen ismeretlen emberek úgy fogadták a másikat, mint rég látott közeli ismerőst. Számos barátságot kötött, többen meg is invitálták magukhoz, hisz a foci és a nemzeti válogatott iránti szeretet egy családdá kovácsolt Újpest-, Fradi-, MTK-drukkert, határon belüli és túli szurkolót. Ez a stadionon kívül és bent is érzékelhető volt. Egész meccs alatt ment a buzdítás, egy percre sem hallgattunk el. Mintha ők lettek volna a 12. játékos.

– A meccs lefújása után a csapat megköszönte a buzdítást és velünk együtt ünnepelt. A mérkőzés után több portugál szurkoló is odajött hozzám gratulálni. Ezen meg is lepődtem. Folyt az ünneplés az utcákon – nagyon civilizáltan és boldogan, a rendőrök is elnézőek voltak, még a közös fotózkodás sem volt ellenükre. Egy fantasztikus család jött össze a szó egyenes és átvitt értelmében minden szív egyszerre dobbant – emlékezett vissza.

Szabó József: a foci mindig tud meglepetéseket okozni

Szabó József az Eb előtt azt nyilatkozta a Kárpáti Igaz Szónak, hogy a magyarok nem, de az ukránok továbbjutnak majd a csoportkörből. Most ezzel a kijelentésével szembesítettük!

– Ilyen a foci, mindig tud meglepetéseket okozni pozitív és negatív értelemben is – válaszolta telefonon a 40-szeres szovjet válogatott, az ukránok korábbi szövetségi kapitánya. – Kifejezetten megkedveltem ezt a magyar csapatot, már az osztrákok elleni bemutatkozásuknál kiderült, hogy ott a helyük a 16-ban. A mérkőzést követően többen is felhívtak és gratuláltak. A második meccsen Izland ellen bizonyították, hogy van tartás az alakulatban, a bekapott gól után nem zuhantak össze, sőt még nagyobb erőbedobással támadtak. Dicséretet érdemel a szövetségi kapitány, aki két csatárt hozott be. Megérdemelten mentettek pontot, voltak pillanatok, amikor a Barcelona játékát idézték Dzsudzsákék. Portugália ellen tét nélkül is óriásit futballoztak, Bernd Storck megint óriásit húzott, hogy egyeseket pihentetett, esélyt adva ezzel másoknak is. A magyaroknál nincsenek olyan sztárjátékosok, mint Ronaldo a portugáloknál, viszont csapatként nagyon jól teljesítenek. A belgák ellen nagyon nehéz dolguk lesz, bravúr kéne a továbbjutáshoz.

Az ukránok szereplésével kapcsolatban a Dinamo Kijev egykori oszlopos tagja csak annyit mondott: „Lobanovszkij biztos forog a sírjában”.

Rácz László: büszkék lehetünk a magyarokra

Szabóval ellentétben a 48-szoros szovjet válogatott, KEK-győztes fancsikai születésű labdarúgó bízott a magyarok továbbjutásában, ám a csoportelsőség őt is meglepte, miképpen az ukránok korai búcsúja is.

– Az osztrákok elleni meccset Budapesten egy baráti társasággal néztem, nemcsak engem, mindenkit meglepett a magyar csapat győzelme – nyilatkozta lapunknak Rácz. – Ne felejtsük el, hogy az Eb előtt nem sokan gondolták volna, hogy csoportelsők lesznek Geráék. A selejtezők és a felkészülés alatt óriási átalakuláson ment át az együttes. Ez leginkább a Dárdai Pál által megkezdett és a Bernd Storck által folytatott munkának köszönhető. Mind a három mérkőzésükön látszott, hogy jól szervezett, elszánt és az utolsó pillanatig küzdő csapat futott ki a pályára. Nagyon fegyelmezettek, mindenki tudja, hol a helye, mi a feladata, ha kell, besegítenek egymásnak, ami korábban nem volt jellemző a magyarokra. Látszik a munka, jó úton indultak el! – értékelt az egykori szélső. A holnapi nyolcaddöntőben a belgák kiejtéséhez bravúr kellene, fűzte hozzá, de a labda gömbölyű, így bármi megtörténhet. Ha nem is sikerül továbbjutni, már az is óriási bravúr a magyaroktól, hogy idáig eljutottak.

Az ukrán válogatott szereplésével kapcsolatban Rácz elmondta, az hiányzott belőlük, ami a magyarokat idáig repítette, amit úgy hívnak, hogy csapatszellem. Jarmolenkóék a magyarok mellett példát vehetnek az izlandiakról, az írekről és az észak-írekről. A szakember szerint, az ukrán sajtó túlmagasztalta a játékosokat, csillagoknak titulált egyeseket, holott ezek a sztárok már rég leszállópályán vannak. Már rég fiatalítani kellett volna, de most kibukott, Ukrajnában gyengécske az utánpótlásképzés.