Bármikor komolyabbra fordultat a helyzet Kelet-Ukrajnában
A világszervezet legfrissebb jelentése szerint júniusban 12 civil halt meg, és 57-en megsebesültek, míg júliusban nyolcan vesztették életüket, és 65-en sebesültek meg a térségben.
Tavaly augusztus óta nem volt ilyen nagy az áldozatok száma a harcokban részt nem vevők között. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a térségben fokozódott az ellenségeskedés. Az áldozatok zöme aknatámadásokban halt meg vagy sebesült meg. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi biztosa szerint az elmúlt hetekben összesített adatok arról tanúskodnak, hogy
sem az ukrán fegyveres erők, sem a fegyveres lázadók nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a civil lakosság védelmében.
A világszervezet adatai szerint Kelet-Ukrajnában a fegyveres konfliktus kirobbanása, 2014 áprilisa óta 9553 ember halt meg, és 22 137 ember sebesült meg. A minszki megállapodások aláírása, 2015 szeptembere után enyhült a válság, amely azonban idén májusban ismét kiéleződött; ez részben azzal is magyarázható, hogy Kijev és a felkelők vezetői nem tudtak közös nevezőre jutni a helyhatósági választások megrendezéséről a két lázadó területen, Donyeck és Luhanszk megyében.
Az ukrán kormány és a felkelők vezetői egymást vádolják a térségbeli helyzet súlyosbodása miatt.
Denisz Pusilin, a DNR egyik politikai vezetője az Izvesztyija című orosz napilapban csütörtökön megjelent interjúban arra figyelmeztetett, hogy a térségben napról napra romlik a helyzet, és amennyiben az ukrán hatóságok nem tartják be a minszki tűzszüneti megállapodások legalább első három pontját, akkor pillanatok alatt újra – mint fogalmazott –
igazi harcok robbanhatnak ki a térségben.
A minszki egyezmények szóban forgó pontjai teljes fegyvernyugvást irányoznak elő a térségben, illetve a katonák és a nehézfegyverek kivonását a frontvonal menti térségből, továbbá rendelkeznek arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) kell ellenőriznie a tűzszünet betartását és a nehézfegyverek visszavonást – írta az MTI.
