Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó Tarpai Sport Club 180 növendéke közül 165 kárpátaljai, derült ki a napokban az egyesület új létesítményeinek avatóünnepségén. Egy szintén közelmúltban bejelentett hír, hogy az ukrán élvonalban szereplő – azóta csődbe jutott és megszűnt – Ungvári Hoverla két játékosa, a Munkácson született Hej Viktor és a helyi utánpótlásklubban nevelkedett Toma György a magyar másodosztályú Kisvárda csapatában folytatja pályafutását – közölte a KISZÓ aktuális száma.
Az elmúlt években, évtizedekben vidékünk nem büszkélkedhetett igazi sztárfocistával, aki után kapkodtak volna az ukrajnai és/vagy a külföldi topklubok. Néha fel-felcsillantak reménységek, akik sajna azok is maradtak. Pedig volt idő, amikor a Dinamo Kijevnél és a szovjet válogatottban alapemberként számítottak a kárpátaljai focistákra. Vidékünk labdarúgása olyan, mint amikor megkérdeznek egy külföldit arról, ismer-e magyar labdarúgót és az gyorsan rávágja, igen: Puskás! Ha őszinték akarunk lenni, a magyar focihoz hasonlóan a pillanatnyi viszonyok között a kárpátaljai futballnak sincs jelene és jövője.
A magyar válogatott legutóbbi Eb-szereplése óta változott a magyar labdarúgás megítélése. Viszont az ukrán foci mélyrepülésére csak ráerősített, hogy a tornának nagy reményekkel nekivágó Konopljankáék az első kiesői voltak a kontinensviadalnak. Az ukrán futballban jelentős hanyatlás érezhető, ami az országban uralkodó politikai, gazdasági és háborús helyzettel is magyarázható. De a legfőbb indok, hogy a pénzemberek – nevezzük nevén a gyereket, az oligarchák – jelentősen meghúzták a nadrágszíjat. Az államnak meg akkora hadikiadásai vannak, hogy az utánpótlás-nevelés és az élsport finanszírozása gyakorlatilag a nullával egyenlő. Köztudott például, mekkora teher hárul a szülőkre.
A kárpátaljai utánpótláscsapatok egy-két kivételt leszámítva – ami csak erősíti a szabályt – rendre leszerepelnek az országos és nemzetközi porondon. Amikor ifjú focisták kikerülnek a sportiskolából, jobb híján a megyei amatőrök között folytatják. A magyarországi akadémiák, klubok egyfajta kitörési lehetőséget kínálnak a jó adottságú fiatalok számára. A tehetségnek nem lehet gátat, esetünkben határt szabni. Kiábrándító a helyzet, ugyanakkor nem szabad megkövezni valakit azért, mert jól sáfárkodik a tudásával.
