1956 – Beregszászon emlékművet állítottak a forradalomnak és szabadságharcnak

Az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak állítottak emlékművet magyarországi támogatással a történelmi esemény 60. évfordulója alkalmából csütörtökön Beregszászon.

A vasútállomás előtti téren felállított emlékművet avató ünnepi beszédében Markó György, a budapesti Kommunizmuskutató Intézet igazgatója 1956 előzményeit és kiemelkedő epizódjait ismertetve rámutatott: a kommunista elnyomás és a kisebbségi lét kettős szorításában élő kárpátaljai magyarok lélegzetvisszafojtva követték figyelemmel a fejlemények alakulását, és saját sorsuk jobbra fordulását remélték az anyaország forradalmának a győzelmétől. Ők voltak az elsők, akik látták a forradalom eltiprására érkező újabb és újabb szovjet csapatokat, a vereség után pedig a deportáltakat szállító vonatszerelvényeket – tette hozzá.

A történész a többi között emlékeztetett arra, hogy az anyaországból több ezer felkelőt hurcoltak a szovjet államvédelmi szervek Ungvárra és más településeken lévő börtönökbe. De a megtorlás lesújtott azokra is, akik Kárpátalján szóval vagy tettel kiálltak a magyar forradalom mellett – mutatott rá, megjegyezve: évtizedekig kellett várni, hogy az ő históriájukról magyar és ukrán történészek jóvoltából igaz és pontos adatokat kaphassunk.

Beszédében Bocskor Andrea, az Európai Parlament (EP) fideszes kárpátaljai képviselője kiemelte: „60 évet kellett várni arra, hogy Beregszászon is megszülessen az az emlékhely, amelynél méltó módon tudunk emlékezni az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra”. Ez a nap – mondta – nagyon fontos a város életében, hiszen a jövőben évfordulók, ünnepek alkalmával az 56-os emlékműnél is el lehet majd helyezni az emlékezés koszorúit, virágait. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy beregszásziként, magyarként és európai parlamenti képviselőként jelen lehetek az emlékmű avatásán, hiszen ez egy nagyon nemes feladat” – fogalmazott az EP-képviselő, hozzátéve, hogy a beregszászi 1956-os emlékmű egyben olyan szimbólum is, amely a Kárpát-medencei magyarság egységét, összetartozását jelképezi.

Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész alkotása talapzaton álló két fém kopjafából áll: egy derékba tört rozsdásból, amely az 1956-os forradalom brutális leverésével szembesít, és az ennek tövéből kinövő rozsdamentesből, amely az 1989-1990-es rendszerváltozást, a 60 évvel ezelőtti követelések teljesülését jelképezi – mondta beszédében Szalipszki Endre, az emlékműállításban kulcsszerepet játszó beregszászi magyar konzulátus főkonzulja.

Kép: Babják Zoltán közösségi oldala