Riasztó mértékben, évente egy méterrel csökken a Holt-tenger szintje. Izrael, Jordánia és Ciszjordánia „közös tavának” pusztulása a kizsákmányolás legújabb, valószínűleg visszafordíthatatlan következményekkel járó példája.
Egyes helyeken már fürödni sem tudnak a Holt-tengerhez látogatók. Az embereknek a lubickolás helyett csak zuhanyozás jutott a tengerből kivezetett vízzel, aminek mellesleg az átlagosnál is furcsább szaga van.
Az EcoPeace Middle East környezetvédő csoport szerint a víz szintje évente körülbelül egy métert csökken, és ezért főként az emberek okolhatóak – írja a CNN a kiábrándító, zuhanyozó emberekkel leképezett írásában.
“Nem egy ország bünteti a Holt-tengert, ez annak köszönhető ami a régióban történik”
– mondta Moritz Kustner, aki februárban látogatott el a területre, hogy képeket készítsen “A Holt-tenger halála” című fotósorozatához. A turistalátványosság végnapjaihoz három különböző probléma járult hozzá, az építkezés, a fogyasztói társadalom és a klíma.
A Holt-tenger vize a régió többi természetes vízforrásából táplálkozik, ilyen például a Jordán völgyében összegyűlt patakok vize is. De a ’60-as években az innen jövő vízfolyamot elirányították, mivel Izrael ebben az időszakban építette ki vízvezeték-hálózatát, amely az egész lakosság vízellátásáért felelős.
A másik óriási probléma az ásványkincsek kiaknázása. Szakértők szerint a Holt-tenger vizének magas ásványianyag-tartalma miatt kiépülő kozmetikai ipar és egyéb fogyasztási cikkek gyártása is nagyban hozzájárult a tó pusztulásához.
A harmadik tényező pedig nem más, mint a régió meleg, száraz éghajlata, ami megnehezíti a tó regenerálódását.
Izrael és Jordánia tavaly 900 millió dolláros egyezményt kötött a tó stabilizálásának érdekében. A tervek szerint a Vörös-tenger és a Holt-tenger között kiépített csatorna stabilizálhatja a vízszintet, főleg úgy, hogy a két ország a tervek szerint 30 millió köbméter vizet fog pumpálni a Holt-tengerbe.
