Vidékünkön manapság a közigazgatási reform jelenti az egyik slágertémát. A terv kidolgozói teljesen átszabnák a megye térképét, új közigazgatási egységeket hoznának létre, megszüntetnék a jelenleg érvényes, megszokott területi beosztást, mindezt a sokat emlegetett és várt decentralizációs folyamat részeként próbálják „eladni”, úgy állítva be a dolgot, hogy e reformok a jogkörök, a hatalom megosztását, az egyszerű emberek javát szolgálják majd. Olyan új formációkat hoznának létre, mint például a hromada – ír hosszasan a témáról a Kárpáti Igaz Szó.
A reformokkal kapcsolatban a megyei állami közigazgatás elnöke kifejtette, a változások nem jelentik az egyes települések likvidálását, nem járnak semmilyen hátránnyal. Igaz, fűzte hozzá Hennagyij Moszkal, a munka során messzemenően figyelembe kell venni az egyes régiók sajátosságait. E lépéseket meg kell tenni, mert ez az út vezet a decentralizáció felé.
– A törvény világosan kimondja, melyek a legfontosabb teendők. Mindenekelőtt össze kell állítani a hromadák létrehozásának tervét, mely magában foglalja azok felépítését, szociális szféráját és költségvetését. A legfontosabb azonban annak eldöntése, hol legyen az adott közösség központja.
A községi közösségi egyesüléseket olyan közigazgatási egységekké kell formálni, magyarázza a hivatal vezetője, hogy azokban legalább 150 óvodás és 300 iskolás korú gyermek legyen. A központ megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az 20 kilométernél távolabb egyik településtől se legyen. A megyevezető szerint a reformfolyamat vidékünkön halad a legvontatottabban.
Vajon hol tartunk ma a decentralizáció terén? Erre kerestük a választ a leendő közigazgatási egységek központjaiban. Értesüléseink szerint az Ung-vidéken Nagydobrony és Szürte központtal már elkezdték a partnerek összevonását.
A Nagydobrony honlapján megjelent információ szerint Popka János polgármester kezdeményezésére elindult a települések egyesülése.
A törvény által előírt decentralizációs folyamatban Nagydobronyhoz az alábbi települések szeretnének csatlakozni: Csongor, Tiszaágtelek, Kisdobrony (Dimicsővel együtt). A folyamat végén Nagydobrony központtal alakulna kistérség, melynek a lakossága 10 950 főt tenne ki, területe 10 360 hektár lenne.
A folyamat azonban még nagyon az elején tart, így korai bármiről beszámolni, nyilatkozta lapunknak a polgármester. Elmondása szerint épp ma ül össze az ügyben a döntéshozó grémium.
Puskár Árpád, Szürte polgármestere arról számolt be, hogy nekik kétféle megoldást javasolt a megyevezetés: Ungvárhoz vagy Csaphoz csatlakozzanak. Ők azonban egyikből sem kértek.
Nekünk egyik ajánlat sem felel meg, ezért úgy döntöttünk, magunk vesszük kezünkbe a sorsunk irányítását. Elindítottuk hát a folyamatot, és jelenleg úgy fest a dolog, hogy a vidék kisebb falvai csatlakoznak hozzánk, mégpedig a három Gejőc, Téglás, Császlóc, Kisszelmenc, Palágykomoróc, Gálocs, Bátfa és Palló – tájékoztat a település vezetője.
A Bereg-vidéken is folynak a tervezgetések. Tóth Sándor, Mezőkaszony polgármestere közölte, ők öt jelenlegi községházával és nyolc településsel folytatnak megbeszéléseket. A központ javaslata az volt, hogy Bátyúhoz csatlakozzanak, ők azonban másképpen gondolják.
– Mi erős település vagyunk, nem szorulunk állami dotációra – tájékoztat a község vezetője. – Így nekünk egyáltalán nem hiányoznak a kisebb és szegény falvak. Egyértelmű, hogy inkább ők nyernek a csatlakozással. Úgy néz ki, Csonkapapi, Zápszony, Rafajnaújfalu, Som és a mi településünk mintegy 10 000 lakossal alkotná az új közigazgatási egységet. Szívesen látjuk sorainkban Bótrágyot is, ám ott még kivárnak.
Ugocsában még sehol sem tart a reform. Legalábbis Tiszapéterfalván ez a helyzet. Tóth Bálint polgármester szerint nincs mivel dicsekedni.
A központi javaslat szerint olyan kistérségi egyesülést kellene létrehozni, amely Tiszapéterfalva központtal Szászfalutól kezdve magába foglalná Nevetlenfalut és Szőlősgyulát is. Mi hiába forszírozzuk, a többiek hallani sem akarnak a „házasságról”.
Kárpátalján eddig nem sok egyesülésről lehet beszámolni. A kivételt erősíti Técső, ahol már gyakorlati tapasztalatokról is be tudnak számolni. Ivan Kovacs polgármester az idézett lapnak elmondta:
– 2015 októberében Úrmező, Técső, Láz és Kerekhegy településekből alakult meg egy kistérségi közösség (hromada). Az elmúlt másfél év tapasztalata szerint egyértelműen megérte kistérséggé alakulni. Az első pozitívum, amire az elején gondolni sem mertünk, az, hogy duplájára nőtt a költségvetésünk. Az állami költségvetési alaphoz is van hozzáférésünk, és állami szubvenciót is kapunk az infrastruktúra fejlesztésére. Most világosan látjuk, mennyiből gazdálkodhatunk. Többet fordíthatunk az utak javítására. Ősszel végre elkészült a Técsőt Lázzal összekötő út, ami már nagyon régen javításra szorult. Úgy néz ki, hogy tavasszal végre befejezhetjük Técsőn a Vajda utcai sportkomplexum építését is.
Úrmezőn és a Lázon végre megoldódott az utcai világítás gondja. Több pénz jut az iskolák tatarozására, a kórházra, egészségügyre is. Az iskolai étkeztetés ötven százalékát is a kistérségi költségvetés állja. Folytatódik a városrendezés, a járdák burkolása, játszóterek építése.
