Szerda éjjel járt le annak az ultimátumnak a határideje, amelyet az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „népköztársaságok” fogalmaztak meg Kijevvel szemben – emlékeztet összefoglaló írásában a Magyar Idők.
A Donyecki és a Luganszki Népköztársaság vezetői kilátásba helyezték: amennyiben március elsejéig nem számolják fel a január 26-a óta tartó vasúti kereskedelmi blokádot, nacionalizálni fogják az általuk uralt területeken működő, ukrán fennhatóság alá tartozó vállalatokat. A kelet-ukrajnai konfliktusövezetben ugyanis az a különös helyzet áll fenn, hogy az ipari vállatok egy része jogilag Kijevhez tartozik, adót is oda fizet. A veterán katonákból és nacionalistákból verbuválódott csoportok által indított blokád viszont totálisan ellehetetlenítette a munkájukat.
Ami különösen érdekes, ezek az üzleti érdekeltségek nagyrészt Rinat Ahmetovnak, az ország leggazdagabb oligarchájának tulajdonát képezik – hívja fel a figyelmet az írás. Cégei mindmáig több százezer embernek biztosítanak munkát a Donbászon. Egyes vélekedések szerint a mostani ukrán hatalomnak azért lehet érdeke a blokád eltűrése, hogy így roppantsa meg Ahmetovot és köreit, végleg leszámolva ezzel Viktor Janukovics megbuktatott elnök pénzembereivel.
Ne feledjük, emlékeztet a lap kárpátaljai tudósítója, hogy Petro Porosenko államfő, aki maga is egy a legnagyobb ukrán oligarchák közül, Igor Kolomojszkijjal már zöld ágra vergődött azzal, hogy az adófizetők pénzén, közel 5 milliárd dollárért megvásárolta tőle az ország legnagyobb pénzintézetét, a Privatot, és államosította. Amennyiben Ahmetov gazdasági erejét és politikai befolyását is képes lesz minimalizálni, akkor komolyabb oligarchikus konkurens nélkül maradhat és így megerősítheti mára igen csak megingó hatalmát.
Mindezért viszont roppant nagy árat fizethet az ország. A blokád miatt már megszűntek a szénszállítások Ukrajnába, ami rendkívüli helyzetet eredményezett az energiaszektorban, hamarosan országszerte áramkorlátozások jöhetnek. A felkelők területein működő vállalatok elvesztése pedig legalább kétmilliárd dollár adókiesést okozhat Kijevnek. Sok elemzőnek az a legfurcsább, hogy noha az államfő kritizálja a blokád szervezőit, dühösen ecseteli annak pénzügyi és egyéb következményeit, mégsem tesz semmit a felszámolása érdekében. Emlékeztetnek, a szóban forgó területeken mégiscsak ukrán állampolgárok élnek. Szerintük a tétlenségük utalhat arra is, hogy Kijev voltaképpen már lemondott róluk.
