Berlint aggasztja az ukrajnai helyzet, amely egész Európát fenyegeti

Berlint aggasztja a „törékeny tűzszünet” és egészében a Donyec-medencei helyzet instabilitása, amely egész Európára hatással van – jelentette ki Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtökön Kijevben ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatójukon.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint Kijev és Moszkva képviselőiből álló minszki összekötő csoportban legutóbb született egyezség ellenére is a fegyvernyugvás csak rövid ideig tartott, mostanra ismét kiújultak a harcok a kelet-ukrajnai térségben.
A szemben álló felek az első, 2014 szeptemberében létrejött minszki egyezményben kötöttek először tűzszüneti megállapodást. Azóta többször jött létre egyezség közöttük a fegyvernyugvásról, ám a tűzszünet egyszer sem tartott néhány napnál tovább, a harcok ismét fellángoltak. A fegyvernyugvások ideje alatt is csupán annyi történt, hogy lényegesen kevesebbszer nyitottak tüzet – kijevi jelentések alapján az Oroszország által támogatott felkelő erők.

„Időnként nekünk, németeknek az a benyomásunk, hogy ez (a fegyveres konfliktus) kontinensünk peremén zajlik, miközben valójában Európa középpontjában történik” – mondta a német diplomácia vezetője, hangsúlyozva, hogy az Ukrajnában, a Donyec-medencében zajló események egész Európát érintik. „Tapasztalhatjuk, mennyire törékeny a béke, amelyhez láthatóan hozzászoktunk”

– tette hozzá.

Gabriel szavai szerint éppen ezért a német vezetés nem „egyfajta jótékonyságból” támogatja a békefolyamatot, hanem mert ez egész Európa érdeke.
A német külügyminiszter kiállt ukrán kollégájának az EBESZ-misszió megerősítésére vonatkozó javaslata mellett. Klimkin műszaki eszközöket sürgetett a fegyvernyugvás megfigyelésének erősítéséhez, illetve több megfigyelő kiküldését a konfliktusövezetbe.
Az ukrán külügyminiszter véleménye szerint Oroszország a Donyec-medencében saját „protektorátust” akar létrehozni, amellyel destabilizálni kívánja egész Ukrajnát. Szerinte ez az alapvető probléma, ami miatt nem rendezhető a konfliktus.

Klimkin az orosz destabilizációs törekvések példájaként említette, hogy nemrég Oroszország határozatot hozott a felkelő területeken kiadott igazolványok elismeréséről. Hozzáfűzte továbbá, hogy a felkelő területeken sorra sajátítják ki az ukrán tulajdonban lévő vállalatokat.

A német külügyminiszter ígéretet tett ara, hogy országa továbbra is segíteni fogja Ukrajnát. A kijevi diplomácia vezetője pedig rámutatott arra, hogy mintegy ezer német vállalat működik Ukrajna területén, amelyeknek köszönhetően csak a múlt éven ötezer új munkahely létesült. Reményét fejezte ki, hogy még tovább növekednek Ukrajnában a német befektetések és a két ország közötti kereskedelmi forgalom.

Ukrajna az utolsó állomása Sigmar Gabriel külügyminiszteri minőségében tett első kelet-európai körútjának. A német tárcavezető a tervek szerint még Petro Porosenko ukrán elnökkel is találkozik, a Volodimir Grojszman miniszterelnökkel tervezett tárgyalást azonban a nyugat-ukrajnai bányaszerencsétlenség miatt az ukrán fél lemondta.