Az autonómiatörekvések kérdésköre továbbra is az európai párbeszéd része
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) résztvevői – a korábbi gyakorlatot követve – munkájuk eredményét zárónyilatkozatban összegezték. A dokumentumot eljuttatták az MTI-hez.
A résztvevők kedvezőnek tartják, hogy a magyar nemzetgazdaság sikerei lehetővé teszik a magyarországi és külhoni gazdasági élet szereplői hatékony együttműködését, és a KMKF javasolja, hogy Magyarország – gazdasági teherbíró képessége függvényében – folytassa és terjessze ki a gazdaságfejlesztési programok támogatását, különösen figyelve az olyan identitáserősítő összetevőkre, mint a magyar nyelvtudás és nyelvhasználat gazdasági felértékelése.
A KMKF megerősíti azon meggyőződését, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok autonómiaigényei alapján megvalósítandó autonómiaformák új bizalmi alapra helyeznék az ott élő magyarok és a többségi nemzet viszonyát, ami tartós megmaradást, gazdasági fejlődést hozna a különböző régióknak és az ott élőknek. Az európai integrációs intézmények jelentései és dokumentumai által is ajánlott autonómiaformák megvalósítása megerősítheti a térség stabilitását – rögzítették.
A fórum fontosnak tartja, hogy a sikeres európai modellek felmutatásával a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések kérdésköre továbbra is az európai párbeszéd része maradjon.
A szervezet előremutatónak nevezte az Európai Unió Bírósága döntését, amely arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben is foglalkozzon a nemzeti kisebbségekről szóló Minority Safepack európai polgári kezdeményezés bejegyzésével.
Azt várják a magyar kormánytól, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a magyar kisebbségek meglévő jogainak védelme érdekében, különös tekintettel a nyelvhasználatra.
A KMKF üdvözli a magyar kormány abbéli szándékát, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével és a jelenlegiek további bővítésével kívánja elősegíteni.
Figyelembe véve a Kárpát-medencei magyarság számának és arányának folyamatos csökkenő tendenciáját, a KMKF támogat minden olyan törekvést, amely ezt a folyamatot minden lehetséges módon fékezni próbálja.
A KMKF elítéli és mélységesen aggasztónak tartja a Romániában létező magyarellenességet, amely változó intenzitással, de folyamatosan jelen van.
Aggodalommal veszik tudomásul, hogy Romániában a korrupcióellenes harc leple alatt sorozatos és alaptalan vádemelések történnek a magyar közösség tagjai ellen – olvasható a dokumentumban.
A KMKF felkéri a magyar Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy hívja fel a nemzetközi szervezetek – különösen az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet –, továbbá az Európai Parlament és az Európai Bizottság, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormányának figyelmét a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre, és felkéri e szervezeteket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért.
Szlovákia esetében a szervezet kétoldalú kormányközi tárgyalások megkezdését javasolja olyan érzékeny kérdésekben is, amelyek évek óta terhelik a két ország viszonyát, többek között a kettős állampolgárság, a Benes-dekrétumok hátrányos következményeinek kompenzálása vagy a kisebbségi önkormányzatiság megoldatlan kérdései. Elvárják, hogy a szlovák kormány a nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a magyar nyelvű oktatás ügyét – a bölcsődétől az egyetemig rendezze.
A KMKF támogatja a Vajdasági Magyar Szövetség kislétszámú tagozatokért folytatott küzdelmét, amelynek a jövőben is azt kell eredményeznie, hogy maradjanak meg az önálló magyar tagozatok, ami az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere. Fontos eredménynek tartják, hogy az Ukrajnában lezajlott helyhatósági választások eredményeképpen a magyarság képviselői eredményesebben képviselhetik a magyar lakosság érdekeit a kárpátaljai helyhatósági szervekben.
