Két évtizedes fennállását ünnepelte a Rákóczi-főiskola Beregszászon

Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a kárpátaljai magyarság tudományos és kulturális életében kulcsszerepet játszó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennállásának 20. évfordulójáról.

A felsőoktatási intézmény történetét és jelen helyzetét ismertető ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a főiskola rektora emlékeztetett, hogy azért tartják a működését korábban elkezdő intézmény alapítási évének 1997-et, mert az 1996-1997-es tanév második szemeszterében ismerték el jogilag Ukrajnában. A főiskola legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy a továbbtanulni vágyó kárpátaljai magyar fiatalok helyben, anyanyelvükön kaphatnak minőségi tudást – tette hozzá, emlékeztetve, hogy az eltelt húsz évben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a kárpátaljai magyarság meghatározó tudományos-művelődési központjává vált.

A rektor elmondta, hogy a magyar főiskolán 2001-ben adták át az első, Ukrajnában államilag elismert okleveleket, és 2016-ig összesen csaknem 8400-an részesültek képzésben, és kaptak erről szóló oklevelet. Jelezte, hogy a felsőoktatási intézményben, ahol jelenleg több mint ezer diák tanul, 105 oktató és más munkatárs a főiskola egykori végzőse. Kiemelte, hogy az elmúlt húsz évben az intézmény kiadója mintegy 200 kiadványt jelentetett meg. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a magyar főiskola kulturális rendezvényei évente 100 ezer látogatót vonzanak. Bejelentette, hogy idén ősztől négy szakiránnyal bővül a főiskola képzési kínálata.

Orosz Ildikó köszönetet mondott az anyaországnak, a magyar kormánynak azért a támogatásért, amely biztosítja a főiskola stabil működését.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, ukrán parlamenti képviselő és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke, visszaemlékezve a magyar főiskola alapításának körülményeire, rámutatott, hogy csak akkor nyílt lehetőség nem állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozására Kárpátalján, ez sem előtte, sem utána nem lett volna lehetséges. Mint mondta, tapasztalatok nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel kezdődött a munka a főiskolán: volt hit, és ehhez volt nagyon sok támogató. A széles körű támogatásnak köszönhető – folytatta -, hogy a mindig meglévő ellenszélben is működni, sőt fejlődni tudott a magyar felsőoktatási intézmény.

A politikus hangsúlyozta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – képletesen szólva – “a kárpátaljai magyar értelmiség fészke és keltetője”. Emlékeztetve arra, hogy milyen romos állapotból kellett újjáépíteni a felsőoktatási intézmény jelenlegi impozáns épületét, a Beregszász központjában álló egykori vármegyei törvényszéki palotát, Brenzovics László a főiskolát a kárpátaljai magyarság megújulása jelképének nevezte. Kiemelte: a beregszászi főiskola a kárpátaljai magyarság közösségként történő megmaradásának az alapja, így mindkettőnek – a felsőoktatási intézménynek és a kárpátaljai magyarságnak – van jövője.